Határozottabb fellépést vár az EP a nők elleni erőszakkal szemben
Európában nem mindenhol védik ugyanolyan jogszabályok a nőket a nemi alapú erőszakos cselekményekkel szemben - állapítja meg az Eva-Britt SVENSSON által jegyzett állásfoglalás, amelyet ma fogadott el az Európai Parlament plenárisa.
Minden tagállamban bűncselekménynek kellene tekinteni a nemi erőszakot és más, nemi alapú erőszakos cselekményt, különös tekintettel a családon és a párkapcsolaton belül elkövetett erőszakos cselekményekre - szorgalmazza a Parlament.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben hivatalból indítsanak eljárást. Nem lehetne enyhítő körülménynek tekinteni azt, ha az elkövető kulturális hagyományokra vagy vallási gyakorlatokra hivatkozik. Ennek a kitételnek az úgynevezett becsületbeli bűncselekmények esetén lehet szerepe, amikor is az előbbi okokra hivatkozva csonkítják meg a női nemi szerveket.
Uniós irányelvet szeretne az EP
Az állásfoglalás szorgalmazza egy uniós irányelv kidolgozását is. Az európai nők 20-25 százaléka legalább egyszer elszenved valamilyen erőszakos cselekményt felnőttként, több mint egytizedük pedig volt már nemi alapú erőszakos cselekmény áldozata - áll az állásfoglalásban.
Az EP a zaklatást is az erőszak egy formájának tekintené, és egy közös jogi kerettel lépne fel vele szemben minden tagállamban. Eva-Britt SVENSSON elmondta, hogy a Parlament mai szavazásával egyértelműen jelezte, hogy a nők elleni erőszak visszaszorítása az Európai Unió egyik prioritása.