Korábban nagyon mostoha feltételei voltak annak, hogy akár a személy-, akár a teherforgalom a Tisza vizén lépje át az országhatárt. Szinte nem is volt átlépő forgalom, sem nemzetközi vízi turizmus, sem vízi szállítás. Az első Orbán-kormány idején átadott, tömegáruk raktározására és rakodására alkalmas medencés kikötőnek már a bevezető útja is eltömődött. Ha nagy ritkán jött személyhajó a Tiszán, a határőrök csónakon mentek elébe a nyílt vízre.

Szegeden a Novotel Szálló előtt helyezték el a személyforgalom, a medencés kikötőben pedig a teherforgalom ellenőrzésére szolgáló épületet, s felszerelték őket a határállomásokon használt korszerű informatikai eszközökkel.

Folyami átkelő Szegeden Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A szerbiai oldalon, Magyarkanizsán egy meglévő kikötési pontot korszerűsítettek. A beruházást az Európai Unió támogatta, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a DKMT Eurorégió, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és Magyarkanizsa község önkormányzata közösen valósította meg. Összesen 1 millió 530 ezer euróba került.

A határátkelőhelyek hiánya volt eddig az egyik legfőbb akadálya annak, hogy a Tiszát újra nemzetközi vízi úttá nyilvánítsák.

Magyarország második legnagyobb folyóján sem a szállítási, sem az idegenforgalmi lehetőségeket nem használják ki. Ha a jogi keretek rendeződnek, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a Tisza – a Duna mellékfolyójaként – európai uniós támogatást kaphasson a nemzetközi Duna Stratégia kereté­ben. A Dunán már meglévő idegenforgalom fejlesztése mellett a Tiszán is kiépíthetik a ma még hiányzó infrastruktúrát. A hazai területfejlesztésben újra felmerült a Tisza Ökorégió elképzelése, amelyben a Tisza menti megyék fognának össze a folyóvölgy fejlesztése érdeké­ben.