Határidőre, tehát 2010 őszére elkészül a csepeli központi szennyvíztisztító és az ahhoz kapcsolódó fő létesítmények, a főváros mindössze néhány kiegészítő elemre kér két éves haladékot a beruházás jelentős részét finanszírozó Európai Uniótól. Budapest vezetői sajtótájékoztatón cáfolták az ezzel ellentétes, a közelmúltban téves összefüggésben felröppent 2012-es határidő-módosítás hírét. A két dolog tehát nincs összefüggésben, így semmi nem befolyásolja az eredeti létesítmények 2010-es átadását.

Ennek megfelelően a központi szennyvíztisztító telep, a budai főgyűjtőcsatorna, az átemelő-telepek bővítése, a telepet körülölelő árvízvédelmi gát, a tisztítóhoz vezető bekötőút, a folyó medre alatt kiépített szennyvízátvezetők részben már elkészültek, vagy szeptemberre elkészülnek. A tervek szerint szeptember közepén elindul a teljes szennyvíztisztítási rendszer egy éves próbaüzeme.

Ugyanakkor tény, további új elemekkel bővülhet a nagyberuházás, ezek határidejét pedig 2012-re tenné a főváros. Ennek az a magyarázata, hogy a szennyvíztisztító csaknem 429 millió eurós (csaknem 120 milliárd forintos) költségvetéséből idén januárig 323 millió eurót már lekötöttek, miközben a projekten jelentős, 106 millió eurós megtakarítás képződött. Emiatt Budapest már 2007-ben kezdeményezte az uniónál a szerződés módosítását. Döntés azonban csak idén júniusban született, újabb hónapokkal azután, hogy az említett 2012-es meghosszabbítást célzó kérelmét a főváros februárban megújította.

A késlekedés oka, hogy az Európai Bizottság a 2007 végén és 2008 elején végzett ellenőrzései során kifogásokat emelt a szennyvíztisztító 2005-ös közbeszerzési eljárásával kapcsolatban. Mint arról már beszámoltunk, a tárgyalások során hazánk mindvégig vitatta a közösségi intő megalapozottságát. A két fél egyeztetései végül idén júniusban zárultak le, Brüsszel ezután döntött a módosítási kérelem műszaki, pénzügyi tartalmáról is.

Eszerint az EU a korábbi megtakarítások felhasználása mellett hozzájárult ahhoz, hogy a büntetésként kirótt, lényegében az eredeti támogatásból megvont mintegy negyvenmillió eurót Budapest újra felhasználhassa a beruházáshoz, igaz, csak abban az esetben, ha ezt az összeget ezúttal már a magyar fél állja. Ez a mintegy egymilliárdos „zsebbe nyúlás” persze még így is könnyítés, hiszen azt jelenti, hogy az eredeti támogatásból az összeg átcsoportosítható a teljes beruházáson belül az új, 2012-ig megvalósuló fejlesztésekre.

Ráadásul ez az összeg kiegészül a magyar fél által vállalt 35 százalékos önrésszel, így összesen mintegy 168 millió eurót lehet a beruházás új elemeire fordítani úgy, hogy eközben a teljes projekt költségvetése 62 millió euróval, 429-ről 491 millió euróra nő.

A pénzből Budapest környezetvédelmi monitoring-eszközöket szerezne be, átépítene három szivattyútelepet, tehermentesítő gyűjtőcsatornákat létesítene, biztosítaná az egy éves próbaüzem alatt keletkező szennyvíziszap elhelyezését. Ebből az összegből készülhetne el a fővárosban keletkező szennyvíziszap együttes kezelésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány.

Csakhogy a júniusi brüsszeli határozat szépséghibája, hogy az új projektelemekre is az eredeti, 2010-es határidőt szabta, ami a főváros szerint irreális. Budapestnek tehát nem marad más választása, mint újból kezdeményezni, hogy a szóban forgó elemek 2012 végére készülhessenek el.  Ha ezt nem sikerülne elérnie, akkor várhatóan nem tudja lehívni az uniós támogatás bizonyos hányadát.

Ez utóbbi Cséry komposztálótelep

A központi szennyvíztisztítóval kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés a szennyvíziszap kezelése, ami várhatóan 2010 tavaszától (a próbaüzem második szakaszától) termelődik majd. Ezt eredetileg a XVIII. kerületi Cséry-telepen ártalmatlanították volna, egy új, zárt komposztálóüzemben. Ám elszállítására, kezelésére és hasznosítására végül új megoldást keres a főváros. Ennek részben a lakók és a helyi önkormányzat tiltakozása az oka, másrészt időközben megváltoztak az unió preferenciái. Brüsszel 2008 végén kezdeményezte, a Cséry-telep megépítésének felülvizsgálatát.

Az iszapkezelés új megoldásáról a Fővárosi Közgyűlés február 16-án döntött. Ennek értelmében közbeszerzési pályázatot hirdetett az egy éves próbaüzem alatt keletkező anyag hasznosítására, a tenderen még a próbaüzem megkezdése előtt eredményt hirdetnek. A 2010-es átadás után az iszap ártalmatlanítását kilenc évig egy újabb pályázat győztesére bízzák.

Így az iszap sorsa 2020-ig megoldott lesz, addigra pedig – a jelenlegi elképzelések szerint – megépül Budapest új, második hulladékégetője, amely energiatakarékos, környezetbarát módja lesz az iszapkezelésnek.