A résztvevők a világgazdasági válság okairól, tényezőiről valamint a kapitalizmus és vallási értékek összefüggéseiről beszéltek. Az eseményt Erdő Péter esztergomi érseknek a helyszínen ismertetett üzenete nyitotta meg, melyben kifejtette, hogy az egyház megközelítése szerint a gazdaság nem csupán számok halmazára, hanem erkölcsre és a jogrendre épül.

Adam Smith-nek igaza volt ugyan a piac önszabályozó szerepét illetően, de a pénzügyi válság megmutatta, hogy a kritikai hozzáállás elengedhetetlen - mondta John O'Sullivan, a Szabad Európa Rádió munkatársa. O'Sullivan felhívta a figyelmet a gazdaság "emberi dimenziójára", vagyis arra, hogy a szereplők gyakran hibáznak. Mohóság és felelőtlenség - nevezte meg a válság okait, de hozzátette azt is, hogy a jelenség egyben a globalizáció velejáró következménye is. John O'Sullivan II. János Pál pápa második enciklikájára hivatkozva hangsúlyozta a keresztény karitász szerepének, azaz a szegények megsegítésének fontosságát is.

A szocializmus taktikát váltott, az államosítás helyett elsősorban a kulturális kérdésekre összpontosít, és nyugaton jóval nagyobb a befolyása, mint hinnénk - vélekedett Michael J. Miller, az Acton Intézet munkatársa. Ez alatt főleg azt értette, hogy a média negatív színben tünteti fel azokat a hagyományos intézményeket (pl.: a vallást), melyeket a szocializmus is igyekezett megszüntetni, vagy korlátozni. Ezzel az államnak az egyénre gyakorolt befolyását akarták növelni a vallással szemben szemben - mondta Miller. Szerinte nem véletlen az sem, hogy a fiatalok egy része nem hisz a házasságban. Marx is megmondta, hogy a házasság egy elnyomó, burzsoá intézmény - tette hozzá, majd utalt arra is, hogy a homoszexuálisok jogainak növelésével az államnak lehetősége nyílik az emberi természet átalakítására. Aláhúzta továbbá a szocialista nézeteknek az amerikai felsőoktatásra tett hatását, mely az egyetemek kapuinak szélesre tárását jelentette az esélyegyenlőség nevében. A piacgazdaság csak akkor fog jól működni, ha erkölcsi keretrendszerbe foglaljuk - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva, hogy mit kellene tenniük a kormányoknak a válság enyhítése érdekében Samuel Gregg, az Acton Intézet munkatársa kifejtette: elsősorban nem kellene mentőcsomagokkal beavatkozniuk az üzleti életbe. Egy új Bretton Woods-i pénzügyi rendszer katasztrofális lehet - tette hozzá Gregg, aki egy mindenki számára átláthatóbb, könnyebben érthetőbb, torzításoktól mentes szabályozást szorgalmaz.

Michael J.Miller annak a személyes véleményének adott hangot, mely szerint a fokozottabb állami segítségnyújtás állampolgári felelőtlenségre sarkall.

Szintén a szabad piacgazdaság értékei mellett foglalt állást Kishore Jayabalan, az Acton Intézet római irodájának igazgatója. Álláspontja szerint a katolikus tanítás egyik alapértéke a magántulajdon, amely már Aquinói Szent Tamás művében is kiemelt szerepet kapott. Egyedül az emberi lényt tilos áruba bocsátani - mondta a prostitúció és az őssejtkutatás összefüggésében.

Vajon nem az amerikai állami beavatkozás okozta-e a világgazdasági válságot? - tette fel a kérdést Christof T. Zellner bécsi magánvagyon-kezelési igazgató annak kapcsán, hogy a FED tartósan alacsonyan tartotta a kamatlábakat. Zellner egyetértett azzal, hogy egyes intézeteket és bankokat ki kell segíteni, de főleg a szabadpiac önkorrigáló mechanizmusai mellett érvelt.

A kapitalizmus és a katolicizmus közötti hasonlóságokról beszélt előadásában Balázs Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Ide sorolta többek között az empátiát és az egymás iránti kíváncsiságot, az önismeret fontosságát, a felelősséget és a szabadságot. A kapitalizmus a körültekintést és felelős cselekedetet tartja helyénvalónak, akárcsak a katolicizmus - vélekedett Balázs Zoltán.

A konferencia meghívott előadói abban mind egyetértettek, hogy a kapitalizmus és a katolikus tanítás nemcsak "megfér" egymás mellett, hanem alapértékei is nagyon hasonlóak.