A földpályázatokról, a siketek világnapjáról, a nők jogairól, az E.On-nal kapcsolatos vizsgálóbizottságról, valamint a bajai választással kapcsolatos bírósági döntésről szóltak a hétfői napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben.

Lengyel Szilvia (LMP) az állami földhaszonbérleti pályázatokat bíráló felszólalásában kijelentette: "a Fidesz folyton biztosra akar menni, bármit is csináljanak, annak mindig csalás lesz a vége". Szerinte a földpályázatokon is a törvényesség látszatával próbálják fölhöz juttatni a "csókosokat". Bírálta a pályázati rendszert, mert szerinte háttérbe szorítja a közösség érdekét, az ökológiai szempontokat, és a lakosság nagy többségét cserbenhagyja. Úgy vélte: emiatt a földosztás nem alkalmas a fiatalok helyben tartására.

Bitay Márton, a földprogramért felelős államtitkár azt mondta: a hortobágyi, valamint a Kiskunsági Nemzeti Parkban kiosztott földeknél 41 fiatal pályázó több mint 3000 hektárnyi földet nyert, minden harmadik fiatal gazda földöz jutott. Közölte: a pályázati rendszer eredményeként a nyertesek 80 százaléka természetes személy. Hosszasan méltatta a nyerteseket, és beszélt arról is, miért juttatták nagy területekhez az állattartókat, akiknek erre a legeltetés miatt van szükségük.

Tapolczai Gergely (Fidesz) a siketek világnapjáról emlékezett meg. Elmondta, ez alkalommal világszerte kampányolnak a halláskárosodottak, idén az esélyegyenlőség szlogennel. Említést tett az alaptörvényről, amely a magyar kultúra részeként rögzíti a jelnyelvet. Közölte: a kormány megemelte az országos szervezetek támogatását. Soltész Miklós szociális államtitkár elmondta, hogy napjainkban már egyetemet is végezhetnek a súlyos hallássérültek. Hangsúlyozta: az elmúlt években számos lépés javította a fogyatékkal élők lehetőségeit. Beszélt a siketvakok közösségéről, amelyet, bár kevés tagot számlál, az Országgyűlés külön is támogatott.

Anyává válás

Harrach Péter (KDNP) a nők jogainak védelméről szóló felszólalása elején a baloldali kampány eddigi mélypontjának nevezte a "szobordöntögetést". Azt mondta, a ellenzékiek egyik célcsoportja a női jogvédők, és a kormánypártiakat "nőgyűlölő tahóknak" igyekeznek bemutatni. A keresztény tanításra hivatkozva közölte: az egyenjogúság mellett a különbözőséget is vallják, ez utóbbi az anyaság tiszteletében is megvalósul - fűzte hozzá. Az anyaságot a nő önmegvalósítása legbiztosabb útjának nevezte, és felsorolta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek az anyává válást segítik.

Soltész Miklós államtitkár kifogásolta, hogy a baloldalról nem hallott bocsánatkérést a nőket és az anyákat gyalázó kijelentésekért, például Gyurcsány Ferenc "öregecskedő feleségekre" vonatkozó kijelentéseiért. A nőket támogató döntések közül kiemelte a 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, a családi adókedvezményt és a foglalkoztatás bővítését, valamint az extra gyed bevezetését.

Gázkoalíció

Vona Gábor (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy pártja már 2010-ben meg kívánta határozni a közműcégek árait, a szolgáltatások minőségét, amelyet nemzetbiztonsági kérdésnek tartottak. Azóta is támogatják az állami tulajdon megjelenését a energiaszektorban, valamint a rezsicsökkentést - hangsúlyozta, hozzátéve: az E.ON-üzletág megvásárlása kapcsán az emberek és a társadalom érdeke mellett állnak ki, amikor vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, és nem az MSZP-vel fognak össze. Szerinte mind az MSZP mind a Fidesz "eltaktikázta magát" ebben a kérdésben, és arra kérdezett rá: a Fidesz miért nem írta alá a létrehozás támogatását?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a választás közeledte indokolja, hogy a Jobbik keresi a helyét és "próbája magyarázni az elmúlt néhány év bizonyítványát". A kormány azért vásárolta vissza az E.ON gázüzletágát, mert az elmúlt 15 évben nem volt beleszólása az árakba és a gázellátásba, az ugyanis külföldiek tulajdonában volt - magyarázta.

Váltani, nem dönteni

"Akik háborút vívnak, azoknak nincs idejük az építkezésre" - kezdte felszólalását Tóbiás József (MSZP), aki szerint a kormány képtelen békésen kormányozni az országot. Bírálta, hogy a Fidesz hétvégi kongresszusán nem volt téma "a reményvesztett milliók helyzete, azoké, akik egyre rosszabb mindennapokat élnek meg". Azt mondta: "Baján önök felrúgták a választási törvény legszentebb passzusát", a választás tisztaságát célzót - fogalmazott. Közölte: a választási szerveknek figyelembe kellene venni a bírósági döntést. Olyan eredménynek kell születnie, amelyet senki nem kérdőjelez meg - hangsúlyozta. A következő választáson a kormányt leváltani fogjuk, nem ledönteni - tette hozzá, hangsúlyozva: mindaz, ami hétvégén történt Orbán Viktor szobrával, az vállalhatatlan a szocialisták számára. 

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a szocialisták szövetségese mind az '56-os mártírokat, mind a miniszterelnököt vállalhatatlan módon csúfolta meg a szobordöntéssel. Kevésnek tartotta az utólagos megnyilvánulást, szerinte a szocialisták tudták, hogy mi fog történni. A bajai esetről szólva azt mondta, egyértelmű volt az állampolgárok döntése, nagy többségben a Fidesz jelöltjét támogatták. Emlékeztetett arra, hogy három hasonló panaszt korábban a Fidesz is benyújtott, a választási bizottság ezeket ugyanúgy elutasította, mint az ellenzéki beadványokat.

Mire fel?

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatban sorolta kérdéseit: miért volt szükség erre? Miért kellett megsérteni a tulajdonosok jogait? Mit csinál a Magyar Posta tulajdonosként a takarékbankban?Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy míg kétmillió tagja volt a takarékszövetkezeteknek, az elmúlt hónapokban már csak 100 ezer. Azért volt sürgős a cselekvés, mert az elmúlt időszakban három szövetkezet dőlt be, amely a magyar betétbiztosítási alap közel kétharmadát elvitte - fejtette ki. A Posta részvételét annak országos hálózatával indokolta.

Csökken-e?

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a baloldal bűne, hogy a közműcégeket privatizálta, a Fidesz sokáig tétlenül szemlélte ezeket az eseményeket. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy egyetért-e a kormány a Jobbik által régóta szorgalmazott áfacsökkentéssel az alapvető élelmiszerek és a tűzifa esetében. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy vélte, a képviselő megpróbálja összekeverni azt, amit a szocialisták és amit a jelenlegi kormány tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerárak 2012 augusztusához képest 2,7 százalékkal emelkedtek. Az áfacsökkentésről azt mondta, olyan lépést szabad csak támogatni, ami valóban eljut a fogyasztóhoz, ehhez végzik a szükséges számításokat. Hozzátette: a tűzifánál az áfacsökkentést az európai uniós szabályok nem teszik lehetővé, ezért hozták létre a szociális tűzifaprogramot. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 188 igen, 31 nem szavazattal és két tartózkodás mellett elfogadta.

Húzhatják a rolót

Vágó Gábor (LMP) szerint a pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz többet árt, mint használ, több ezer kisvállalkozásnak kell lehúznia a rolót. Mint mondta, az intézkedés adminisztratív terhekre való hatását nem is vizsgálták. Javasolta a határidő meghosszabbítását, kezdeményezte, hogy az alanyi áfamentes vállalkozásoknak ne kelljen lecserélniük a pénztárgépet. Cséfalvay Zoltán válaszában nem látott lehetőséget az alanyi adómentes vállalkozásoknál az intézkedés elhagyására, és a határidő kitolására sem, mert ezeknek a vállalkozásoknak érdekében állhat a bevételük eltitkolása. Közölte, a pénztárgépek piacán pedig erős verseny alakult ki.
Vágó Gábor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 194 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

Mekkora megtakarítás

Németh Szilárd (Fidesz) felidézte, hogy 2010-ben magyar háztartások fizették a legnagyobb díjakat a közszolgáltatások után, a kormányváltás után először befagyasztották az árakat, majd 2012-ben csökkentették azokat. Ennek köszönhetően több százezer forint maradt a családoknál - tette hozzá. Azt kérdezte, hogy a novemberi rezsicsökkentés után mennyivel több pénz marad egy családnál. Fónagy János államtitkár szerint a kormány számára a rezsicsökkentés alapvetően társadalompolitikai intézkedés annak érdekében, hogy segítsen a családoknak a megélhetési költségek csökkentésével. Példaként hozta fel, hogy egy átlagos, 2500 kilowatt villamos energiát fogyasztó háztartás 2012-ben havonta 10 500 forintot költött áramszámlára, idén év végére ez az összeg kétezer forinttal lesz kevesebb. Elmondta, egy 1500 köbméter földgázt fogyasztó háztartás 2012-ben havonta 18 ezer forintot költött gázszámlára, idén év végére 3700 forinttal lesz ez kevesebb.
A kormánypárti politikus a választ elfogadta.

Ciprusi háttér

Lukács Zoltán (MSZP) szerint Tatabányán a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal épületét hárommilliárd forintból egy ciprusi hátterű cég újította fel. Kifejtette: a beruházást a debreceni Mester-Építő Kft. nyerte, amelynek tulajdonosa Barna Gábor. A debreceni cég fő tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett cég, amelynek szintén Barna Gábor a tulajdonosa - mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy offshore cégről van szó. Fónagy János válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás során a kft. nyilatkozott arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Mester-Építő Magyarországon adózik, a tulajdonos pedig nem vett ki osztalékot a cégből - ismertette.

Normatívabűnözés

Dúró Dóra (Jobbik) a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (SZERSA) által üzemeltetett iskola kapcsán kérdezett. Szerinte ez az intézmény "sosem működött szabályszerűen", és egy "pénzmosoda". Ismertette: 425 gyermek után igényelt az iskola állami normatívát, a rendszeresen iskolába járók száma azonban mindössze 40-50 fő körül mozgott. Hozzátette: bár egy éve eljárások vannak az intézmény ellen, de eredmény azóta sincs, a tanév pedig idén is megindult. A jobbikos politikus szerint ez "normatívabűnözés", hiszen "éveken át százmilliókat kapott ez a bűnbanda az állam pénzéből". Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár válaszában ismertette: egyrészt az államkincstár először a 2013. január-áprilisi időszakban ellenőrizte az intézmény működését, és felfüggesztette annak finanszírozását. Ez ellen azonban az intézmény eredményesen fellebbezett. Ezt követően került sor a május–augusztusi időszak ellenőrzésére, valamint ezzel párhuzamosan egy törvényességi ellenőrzésre is a kormányhivatal részéről. Ezeknek egyelőre nincs jogerős eredménye, bár a kormányhivatal 2013 júniusában nem jogerősen az intézmény törlésére tett javaslatot.

Nyitunk Afrikára

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor kiemelt figyelmet szentelt a keleti nyitás politikájának. Kiemelte, hogy Kína mellett Georgia, Azerbajdzsán és Kazahsztán is komolyabb szerepet kaphat a magyar külkereskedelmi forgalomból. Összességében a kormány olyan országokkal keresi a kapcsolatot, ahol korábban leépült a magyar jelenlét - mondta Firtl Mátyás. Milyen eredmények várhatóak az elkövetkező években? - kérdezte a kereszténydemokrata politikus. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium (KüM) államtitkára válaszában a konzuli hivatalok nyitásait és újranyitásait emelte ki, mint a kedvező folyamatok egyik okát. Példaként említette Mumbait, Hongkongot, Santiago de Chilét, Torontót és Melbourne-t. Emellett hangsúlyozta: Kína mellett India is kiemelt figyelmet kaphat, valamint a keleti nyitás mellett a déli nyitás is fontos a kormánynak Afrika és Dél-Amerika viszonylatában.

Már most hazudozik

Az azonnali kérdésekre áttérve Nyakó István (MSZP) az idősek problémáiról beszélt. Szerinte számos szegény családban a nyugdíj az egyetlen kincs, amelyre számíthatnak. Kifogásolta, hogy nem emelik idén a nyugdíjat, és még a "sírvilágban is a szegénysor marad". Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az MSZP "már most hazudozik a nyugdíjasoknak". Azt mondta: év elején 5,2 százalékkal emelkedett a nyugdíj, miközben az infláció ennél lényegesen alacsonyabb, vagyis nem igaz, hogy nem emelkedik a járulék reálértéke.

Kellő szigor

Mirkóczki Ádám (Jobbik) egy kisfiút, egy idős hölgyet, valamint egy fiatalasszonyt ért támadásról szóló hírekre hívta fel a figyelmet. Szerinte szélesíteni kell a védtelen társadalmi helyzetűek védelmét, a gyermekek, az idősek és a nők védelmét, ehhez pártja a Btk.-t is szigorítaná. Elmondta: a jobbik politikai vitanapot kezdeményez a kérdésről. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta: a büntetési tételek növelésével és a büntethetőségi korhatár leszállításával kívánták eltántorítani az embereket a bűncselekményektől. Szerinte a jelenlegi törvény kellő szigorúságot jelent, ugyanakkor úgy vélte: egy törvény önmagában nem tudja megakadályozni a bűncselekmények elkövetését.

Van határa

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kormány a forrásokon keresztül és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníti az alapítványi iskolákat. Az LMP kiáll a teljes iskolai hálózat majdnem 10 százalékát kiadó alapítványi iskolák mellett - mondta -, amelyek gyakran a speciális nevelési igényű gyermekeken segítenek. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy a kormány is fontosnak tartja ezen iskolák működését. Hozzátette: minden pedagógusnak, így az alapítványi intézményekben oktatóknak is az állam kifizeti a bérét. Az állam ugyanakkor nem tudja teljes költségüket átvállalni - közölte.

Vinnyognak

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) a nyugdíjak vásárló értékének megőrzésére kérdezett rá. Elképesztőnek nevezte, hogy a szocialisták a nyugdíjrendszer szétveréséről beszélnek, ugyanakkor elfelejtik, ők mit tettek a nyugdíjasokkal. Ezek között szólt arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből a pénztárak "brókerei" mesés jövedelmekre tettek szert. Soltész Miklós államtitkár azt mondta "nem csodálom, hogy vinnyognak a szocialisták nyugdíjügyben", majd sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel szerinte a baloldali politikusok a kormányzásuk alatt ártottak az időseknek. Hozzátette: idén emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, míg a baloldali kormányok ezt csökkentették.

Az MSZP a Csatáry-molinó ügyére kérdezett rá

A legfőbb ügyésznél kérdezett rá a Csatáry Lászlóval kapcsolatos molinó ügyében a nyomozás megszüntetésére Steiner Pál (MSZP). A képviselő választ várt a többi közt arra: az ügyészség miért nem indított hivatalból eljárást.

Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: az eset körülményeiből az derült ki, hogy a molinó 10 másodpercig volt kifeszítve - mondta -, és nem kísérte olyan szurkolói magatartás, amely alkalmas lenne riadalomkeltésre.