Harrach Péter a Fidesz-KDNP ősszel tapasztalható népszerűségvesztéséről azt mondta: a ciklus első felében minden kormánypártnak csökken a népszerűsége. Jelen esetben ennek még két okát látja: a népszerűtlen intézkedések, amiknek szükségszerűsége különböző, és a szervezetet lejárató akciók. Ezek intenzitása látható, végrehajtói ismertek, megrendelői sejthetők. A tüntetések jelszavai egybevágnak a baloldal megváltozott stratégiájával. Azt sulykolják, hogy a jobboldali politikusok gazdagodnak, a nép pedig szegényedik. Ennek érdekében nem riadnak vissza a tények meghamisításától sem.

A politikus a vitatható intézkedések között említette az internetadót. Nem azért, mintha szerinte ezt az adónemet az érintett cégek nem tudnák megfizetni, hanem azért, mert a polgárok úgy értelmezték, hogy az internethasználókat terheli. Azért nem volt bölcs húzás – állapította meg, hozzátéve: ebben a ciklusban ez a kérdés már nem kerül napirendre.

Arról, hogy mennyiben folytat az eddigieknél konfrontatívabb politikát a kormány, azt mondta: az irány világos, ennek mentén kell törvényeket hozni. Adott esetben ezek konfrontációt eredményeznek. Ezt vállalni kell. Az öncélú konfrontációnak természetesen nincs értelme. Mivel a miniszterelnök nemcsak bátor, de józan is, ettől a jövőben sem fél – mondta.

Ugyanakkor megjegyezte: sem az internetadó ötletének, sem az M0-s fizetőssé tételének nem tud örülni.

Harrach Péter a tervezett drogtesztről úgy vélekedett: ha abból indulunk ki, hogy a kábítószer-fogyasztás igen komoly probléma Magyarországon, különösen a fiatalok körében, akkor valamilyen megoldást találni kell ennek csökkentésére. A felvázolt javaslatot csak módosításokkal tudja a KDNP elfogadni – jelezte, hozzátéve: a gyermekek esetében például meg kell fontolni a szülői hozzájárulás szükségességét.

Arról, hogy a politikusokat és az újságírókat is alávetnék ilyen vizsgálatnak, azt mondta: előbbieknek vállalniuk kell, hogy elsőként állnak be a sorba, de az újságíróknál más a helyzet. Nehéz megmagyarázni, miért pont ők kerülnének ebbe a körbe. Ahogy azt is nehéz feltételezni, hogy egy komoly véleményformáló saját hitelessége érdekében ne vállalná fel önként a tesztet. Várják a végleges előterjesztést – tette hozzá.

A devizahitelesek megsegítésének elhúzódásáról Harrach Péter azt mondta: a probléma súlyos volt, a megoldás sürgető. Az ország válságos helyzete, a pénzügyi stabilitás hiánya nem tette lehetővé a probléma korábbi kezelését. Ilyen nagy lépést, ami a pénzintézetek ellenállását váltotta ki, csak egy megerősödött ország volt képes végrehajtani. Nem kétséges az ellenünk irányuló mai támadások hátterében is részben ez áll – közölte. A végső rendezést, az idén elfogadott három törvényt és a jövőt rendező fair bankokról szóló negyediket több intézkedés előzte meg – a végtörlesztésről, az eszközkezelőről és az árfolyamgátról szóló. A végeredmény a törlesztőrészletek 25-30 százalékos csökkenése.

A vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabályról azt mondta: a törvény alapgondolata, hogy az általános pihenőnapon ne kelljen dolgozni, a család minden tagja legyen együtt. Az eredeti elképzelésünk nem változott, ha erre a gazdaság további erősödése lehetőséget ad, minden magyar munkavállalóra – természetesen a szükséges kivételekkel – legyen érvényes, hogy ne dolgoztassák őket vasárnap. Ezt előbb-utóbb kezdeményezni fogják, és ahogy most, kivárják a megvalósítást.

Az elbocsájtásokra és a bérkiesésekre vonatkozó félelmekre úgy reagált: minden változásnál megszólal a riogatók kórusa, később bebizonyosodik, hogy nem volt igazuk. Különben is a munkaadók egy része jobban tenné, ha azon törné a fejét, hogyan tudna tisztességesebb bért és kevesebb túlmunkát adni az alkalmazottainak – fogalmazott és közölte: szükséges lenne a Munkaügyi Főfelügyelet tevékenységének fokozása.

Elmondta: a tavaszi ülésszakban várhatóan benyújtják a családi csődvédelemről szóló javaslatukat. Az egyeztetések lezajlottak, a jogszabály elkészült, a Miniszterelnökség asztalán van. Lényege, ha egy család nem képes törleszteni, viszont úgy ítélhető meg, hogy a jövedelmük mértéke, vagyoni helyzetük, életformájuk megváltoztatása, és a pénzintézet bevonásával törlesztőrészletük átalakítása lehetővé teszi a további törlesztést, akkor egy csődbiztos segítségével rendezhető a helyzetük. Az önkéntesség természetesen feltétel – mutatott rá a jogszabály lényegére.

Az egyházügyi törvényről azt mondta: két eset lehetséges, vagy a legszükségesebb módosításokat hozzák meg a brüsszeli kifogások alapján, vagy előveszik a KDNP eredeti, egyházakkal egyeztetett javaslatát. Arról, hogy ez átmehet-e, azt mondta: az a változtatási "buzgalom", ami korábban jelentős változásokat eszközölt, mára csökkent, most a körülmények miatt elfogadható lehet az eredeti. A német modell számunkra nem jó példa – erősítette meg.

A két párt viszonyát a frakcióvezető működőképesnek nevezte, hozzátéve: ez sikeres konstrukció, a választások egymás után bizonyították, hogy a Fidesz-KDNP szövetsége eredményes. Értékrendjükben és a gyakorlatban is össze tudják hangolni a törekvéseiket – mondta.