Háromszoros árban állapodott meg Tarlós

Háromszor annyit ad Budapest a Fővárosi Vízművek kizárólagos tulajdonáért, mint eredetileg tervezte. A 25 százalékos részvénycsomagért 15,1 milliárdot fizetnek a külföldi befektetőknek, igaz, részletekben.

A fővárosi önkormányzat visszavásárolja a Fővárosi Vízművek Zrt. részvényeinek 25 százalékát a francia Suez és a német RWE közös konzorciumától. A felek tegnap állapodtak meg erről, ám a végső döntést a jövő hét hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlés hozza majd meg.

Az előterjesztés tartalmazza majd a részvénycsomag vételárát is. Információink szerint ebben mindkét fél engedett. A főváros – a konzorcium megrendelésére készült vagyonértékelés szerint 55-60 milliárdot érő – cég résztulajdonáért és a menedzsmentjogokért kevesebb mint hatmilliárdot ajánlott. A Suez és a vele együtt mozgó RWE azonban legalább az egykori vételárat – 16,5 milliárdot – meg szerette volna kapni. Végül 15,1 milliárd forintban állapodtak meg. A külföldi befektetők hozzájárultak a részletfizetéshez. Az első 8 milliárdos részletet szerződésbontáskor, további  4 milliárdot a következő két évben, míg a fennmaradó rész a konzorcium hitelállományának átvállalása.

Mindkét fél engedett eredeti ajánlatából. A főváros kicsit többet. A külföldi konzorcium megrendelésére készült vagyonértékelés szerint 55-60 milliárdot érő cég résztulajdonáért és a menedzsmentjogokért kevesebb mint hatmilliárdot ajánlott a főváros. A Suez és a vele együtt mozgó RWE azonban legalább az egykori vételárat – 16,5 milliárdot – meg szerette volna kapni. Végül 15,1 milliárd forintban állapodtak meg. A külföldi befektetők éppen annyit engedtek, amennyibe az elhúzódó per került volna.  
De továbbra is kérdés, hogy honnan teremti elő az első 8 milliárdos részletetet a fővárosi önkormányzat, ha a BKV megmentése is csak súlyos megszorítások árán lehetséges?
Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor kormányfővel való korábbi egyeztetése után kijelentette, hogyha nem tudnak megegyezni a visszavásárlás árában, akkor az önkormányzat szerződésszegés címén felmondja a szerződést, de Budapest nem szeretne külpolitikai feszültséget kiváltani. Lapunk kérdésére válaszolva akkor azt mondta, hogy az önkormányzat nem emelte a korábbi ajánlati árát. Ezt az összeget pedig a cég kitermeli majd, így a városnak semmit sem kell hozzátennie.

Ám ezt aligha a 15,1 milliárdos vételárra értette. Ennyit ugyanis több év alatt sem termel ki a cég. Pontosabban kitermelheti, ha mindent kivesznek belőle, és az adósságszolgálatra fordítják. Az utóbbi években a külföldi befektetők évi 1-2 milliárd forintot vettek ki a cégből menedzsmentdíj címén, míg a főváros 1-2 milliárd forint osztalékot kapott. Az elmaradt fejlesztések azonban a cég hatékonyságának csökkenéséhez és így a menedzsmentdíj/nyereség csökkenéséhez vezetnek. Ráadásul az osztalék összegét a főváros az idén már be is tervezte a rendkívül szoros költségvetésébe. Ha onnan kiveszi, még kevesebb jut az önkormányzati intézmények működtetésére, holott már most az ellehetetlenülés határán imbolyognak. 

Mint arról korábban beszámoltunk, a francia Suez és a német RWE 1997-ben összesen 16,5 milliárdot fizetett a vízművek részvénycsomagjáért, illetve a menedzsmentjogokért. Demszky Gábor akkori főpolgármester „nagyon jó üzletnek” tartotta az egyezséget, mivel az egyszeri, jelentős összegű bevétel mellett további pluszpénzekre számíthatott a főváros évente, ráadásul ezzel megszabadulhattak a szükséges fejlesztések pénzügyi nyomásától. A konzorcium kisebbségi részesedése ellenére döntéshozóvá vált, s menedzserdíj címén az első években 3,5-4 milliárdot vehetett ki a cégből évente. A városvezetés 2006-tól megpróbálta leszorítani az összeget, amelyet osztalék címén később meg is kapott Budapest vezetése.  Az új városvezetés ezt is sokallta, ahogy a szerződés 2022-es lejártakor esedékes további 17 milliárdot is.  

A főváros a privatizációs szerződések teljes dokumentációját átadta az ügyészségnek, amely tavaly októberben elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés okán. Ez azonban a külföldi érdekeltségeket aligha érinti. Ezzel párhuzamosan Tarlós 2011 tavaszán a tárgyalások megindítására kérte fel a Budapesti Városüzemeltetési Központ multivilágból érkező igazgatósági elnökét, Fodor Istvánt. A konzorcium hajlott a szerződés módosítására. A főváros három ponton változtatott volna: komolyabb befolyást kért a vállalatirányításban, csökkenteni kívánta a menedzsmentdíjat és átvenni a fővárosi víziközművagyont. A Suez–RWE tandem ezt el is fogadta volna, de a főváros kizárólagos tulajdonra vágyott.

A legutóbbi Fővárosi Közgyűlés felhatalmazást is adott a főpolgármesternek a szindikátusi és menedzserszerződés azonnali hatályú felbontására. A városvezetés abban bízott, hogy bizonyítani tudja a külföldi befektetők súlyos szerződésszegését. Ezt a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi jelentésére alapozzák, amely szerint a főváros tűzivízellátása nem megfelelő. A tűzcsapok jelentős része ugyanis üzemképtelen, mivel a Fővárosi Vízművek elmulasztotta a karbantartásukat. 

A Suez és az RWE szintén készített egy jelentést, amelyben saját felülvizsgálati eredményeikre alapozva állítják: a 32 ezer tűzcsap 7,8 százaléka volt működésképtelen, további 18 százaléknál kisebb hibákat észleltek. A problémát azonban – szerintük – már orvosolták. Nem hinnék, hogy bármely bíróság elmarasztalná őket egy korábbi, időközben orvosolt hiba miatt.

Az egyre inkább elmérgesedő viszony miatt azonban a külföldi befektetők is egyre kevésbé zárkóztak el a szerződésbontástól, sőt az elmúlt héten már sürgették is azt. De elfogadható vételárat kértek. S úgy tűnik, meg is kapják.  

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.