Harminc nap marad a próbaidő
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára expozéjában hangsúlyozta: a tárgyalt módosítások jogharmonizációs változások és összesen 21 törvény módosítását tartalmazzák.
A konkrét változások közül az államtitkár kiemelte - az európai gazdasági közösségen kívüli - a harmadik országbeli országokból érkező magasan képzett munkavállalók hazai elhelyezkedésének könnyítését, valamint ezzel párhuzamosan a szintén harmadik országból érkező illegális munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók szankcióinak szigorítását is.
Becsey Zsolt leszögezte: a hírekkel ellentétben a módosítás után a próbaidő tartama változatlanul 30 nap lesz, bár ha arról kollektív szerződésben megállapodnak, akkor a jelenlegi 3 hónap helyett maximálisan hat hónap is lehet.
További újítás, hogy a jövőben pótlék helyett szabadidővel is lehet honorálni a rendkívüli munkavégzést, valamint erősítik az iskolaszövetkezetek szerepét is a munkára nevelésben.
Egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályainak alkalmazása is: a munka megkezdéséig elég lesz a munka megnevezésének és a szerződés tartalmai elemeinek írásba foglalása, a személyes adatok a nap végéig is kitölthetőek lesznek - ismertette.
Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a törvénymódosítások lényege, hogy uniós irányelveket és az Európai Bíróság döntéseit átültessék a magyar jogrendbe. A politikus közlése szerint a kormánynak három nagy problémával kell megküzdenie: az államadóssággal, az alacsony foglalkoztatottsággal és a szemléletbeli problémákkal is. Éppen ezért fontosak a mostani módosítások, amelyek például a felnőttképzés és az átképzés területén hoznak egyszerűsítést és újítást.
A konkrét módosítások között Fidesz vezérszónoka kiemelte az iskolaszövetkezetek fontosságát is, amely lehetőséget teremt a tanulók számára a tapasztalat megszerzését és növeli az érintett fiataloknál az öngondoskodás képességét is. Éppen ezért Kara Ákos szerint a terület világosabb, egyszerűbb szabályozása megoldást jelenthet a pályakezdő munkanélküliség felszámolására is.
A mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar lehet a munkanélküliségi helyzetből való kitörés egyik lehetősége és ehhez feltétlenül szükség van mostani módosítás keretein belül az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésére és könnyítésére.
A legfrissebb adatok fordulatot jelentenek - mondta, rámutatva: 2011 első negyedévben csökkent a munkanélküliek száma a KSH adatai szerint. Kara Ákos szerint a most tárgyalt törvényjavaslat segít a munkahelyek megőrzésében, gyorsítja a gazdasági növekedést.
Kiss Péter, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: a jogharmonizációs feladatokkal és az uniós irányelvek magyarországi átültetésével nem tud és nem is akar az MSZP vitatkozni.
A szocialista politikus szerint az ugyanakkor már probléma, hogy Magyarországon úgy készülhet el a Munka Törvénykönyvének megújítása, hogy a piaci szereplők véleményét a kérdésben nem kérdezik meg. Kiss Péter szerint a kormány Európában példátlan utat választott azzal, hogy nem folytatott érdekegyeztetést és ezzel párhuzamosan megszüntette párbeszéd-intézményeket.
Az MSZP egyébként alap elvi hibákat lát a kormányzati törekvésekben. Az ellenzéki párt szerint nem jó út, hogy a foglalkoztatás bővítését a kormány a munkaidő növelésével, a rugalmasságot pedig a munkaerőpiaci pozíciók romlásával képzeli el. Kiss Péter azért is bírálta a kormányt, mert az szerinte GDP-arányosan az unió átlagánál sokkal kevesebbet költ a foglalkoztatás bővítésére.
Ezzel szemben az MSZP szerint több forrásra, illetve azok földrajzilag és társadalmilag célzott felhasználására van szükség. Kiss Péter szerint a kormánynak elsősorban a képzetlenek, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők és az életkori hátrányokkal küzdők foglalkoztatására kellene fordítani a rendelkezésre álló forrásokat.
Spaller Endre (KDNP) hozzászólásában leszögezte: pártja üdvözli és támogatja a most tárgyalt törvényjavaslatot. A kereszténydemokrata vezérszónok szerint a hathónapos próbaidőre és a hosszú betanulásra a high-tech szférában lehet szükség, a kormánypárti politikus reméli, hogy hamarosan egyre több ilyen munkahely lesz Magyarországon.
A kormánypárti politikus hozzátette: nem igaz, hogy nem volt egyeztetés a piaci szereplők és a minisztériumok között. A szakszervezetek jelen voltak a bizottsági üléseken és elmondták véleményüket - hangsúlyozta Spaller Endre.