A Kúria tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását a Kásler-ügyen

Nem vonatkozik a szünet azokra az ügyekre sem, amelyekre a törvény soron kívüli eljárást ír elő. Ilyen például a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a végrehajtási per, valamint azok a polgári perek, amelyekben a felek ezt közösen kérik, s e körbe tartoznak a kiemelt ügyek is.

A parlament a napokban szavazta meg a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt, amely szerint vélelmezni kell, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kölcsönszerződéseknek a kamatok, díjak és költségek emelését lehetővé tevő kikötései tisztességtelenek, s így érvénytelenek. Az árfolyamrés kapcsán a jogszabály kimondja, hogy semmis a szerződések azon kikötése, amely szerint a bank a kölcsön folyósításakor az alacsonyabb vételi, a tartozás visszafizetésekor pedig a magasabb eladási árfolyamot alkalmazta. Ezzel szemben az MNB hivatalos devizaárfolyamát kell visszamenőleg is figyelembe venni.

A törvényt a köztársasági elnök még nem írta alá, de az a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő nyolcadik napon hatályba lép. Attól kezdve a pénzintézeteknek harminc nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a hitelszerződéseket felülvizsgálják, s jelezzék a Magyar Nemzeti Banknak, hogy saját feltételeiket tisztességesnek tartják-e. Amennyiben igen, ugyanezen időn belül a Fővárosi Törvényszéknél szerződéstípusonként pert kell kezdeményezniük – amelynek illetéke másfél millió forint –, hogy a tisztességesnek vélt feltételeket a bíróság erősítse meg.

A döntést harminc napon belül meg kell hozni, s ha valamelyik pénzintézet a keresetet a jogszabály hatálybalépése után azonnal benyújtja, az üggyel a törvényszéknek az ítélkezési szünet ellenére is foglalkoznia kell, különben kifuthat a határidőből. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el, és ott is harminc nap alatt kell dönteni – az illeték a fellebbezés esetén két és fél millió forint –, de mire egy-egy per odajutna, a nyári szabadságnak vége, így ott nincs szükség rendkívüli munkavégzés elrendelésére.

A jogszabály hét pontban rögzíti, hogy mely esetekben kell a szerződésben rögzített feltételeket tisztességtelennek tekinteni. Az például biztosan kifogásolható, ha az adós a kontraktus egyoldalú módosításakor nem szállhat ki a hitelből. Jellemzően gépkocsivásárláshoz folyósított egyes kölcsönöknél a bank még az előtörlesztés lehetőségét is kizárta, és a bíróság igen nagy valószínűséggel erre sem fog rábólintani. Azzal a szerződéssel is gondok lehetnek, amely nem tette lehetővé, hogy az ügyfél javára bekövetkező változások hatása érvényesüljön, vagyis: például a forint árfolyamának emelkedése esetén a törlesztőrészletnek csökkennie kell.

A szerződések egyoldalú módosításának feltételeit a törvény szerint az ügyfél számára világosan és érthetően kellett meghatározni, továbbá a fogyasztónak előre kellett látnia, milyen esetekben, s mekkora mértékben változhat a fizetési kötelezettsége. Ugyanakkor fel kellett sorolni, hogy a kontraktus módosítására mely okokból lehet számítani. Ha nincs ilyen tételes lista, a bank ugyancsak veszíthet, és akkor a hitelszerződés az eredeti – tehát a kölcsön folyósításakor megállapított – feltételek mellett marad hatályban.

A kihirdetésre váró törvény értelmében a folyamatban lévő, többnyire adósok által indított pereket – egyes becslések szerint csaknem háromezer ilyen ügy van folyamatban – felfüggesztik. Az OBH tájékoztatása alapján ezek helyett nagyjából négyszáz új, már a bankok által kezdeményezett eljárás indulhat, amit a hivatal a hitelintézetek száma alapján kalkulált. Arra egyébként nem lesz lehetőség, hogy valamennyi szerződést egyenként perre vigyék.

A devizaadósok mindenképpen gyors döntésben reménykedhetnek, mert a jogszabály hatálybalépése után harminc napon belül a bankoknak be kell nyújtaniuk a keresetet, s további harminc nap alatt első fokon ítélet is születik, bár indokolt esetben a bíróság a verdikt kihirdetését 15 nappal elhalaszthatja. Ha ezzel élnek, akkor is két és fél hónap alatt jogerős ítéletet kell hozni. A forinthiteleseknek kissé többet kell várniuk,mert a pénzintézetek a szerződések egyoldalú módosítását lehetővé tevő – és a jogszabályi vélelem szerint tisztességtelen – kitételek kapcsán a törvény életbelépését követő kilencvenedik és a százhuszadik nap között fordulhatnak bírósághoz.