A nyilvántartás vezetése jelenleg az "állatvédelmi hatóság" – a gyakorlatban a települési jegyző – hatásköre, számos településen léteznek helyi elektronikus ebnyilvántartó rendszerek. Van ugyanakkor egy országos nyilvántartás is, amelyet a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁoK)vezet. A Petvetdata nevű rendszerből az önkormányzatok és az illetékes állami hatóságok ingyen juthatnak adatokhoz, vagyis a tevékenység az állam számára ingyenes.

Az állatvédelmi törvény tervezete egy egységes országos adatbázis létesítését irányozza elő, amelyet a MÁoK üzemeltetne. Egy kormánypárti támogatású módosító javaslat ugyanakkor az élelmiszerlánc-felügyeletre bízná a díjkötelessé teendő szolgáltatás működtetését, azaz valójában egy új adónemet vezetne be (a chipes jelölés ugyanis széles körben kötelezővé válik).

Az egyik fajtatenyésztő szervezet a parlament alelnökének és a szakbizottságoknak küldött levélben kifogásolta a tervezett változtatást. A levél szerint az ebenként 1200 forintos nyilvántartási díjjal és a becsült magyar eblétszámmal kalkulálva sokmilliárdos potenciális bevétel kerül ki így az állam és az önkormányzatok zsebéből, és kerül – végső soron – magánzsebekbe (a fenti szám a mostani gyakorlatot tükrözi: a regisztráció díja 600 forint, amihez az állatorvosok általában ugyanennyit számolnak hozzá adminisztrációs költségként – a MÁoK ugyanakkor a megnövekvő volumenre való tekintettel ebenként 200 forintos önköltségi díjat ajánlott fel a szaktárcával folytatott egyeztetés során). A szervezet azt is kétségbe vonja, hogy az említett feladat elvégéséhez szükség van a milliárdos nagyságrendű újabb elvonásra: szerintük a nyilvántartó szoftver néhány millió forintból elkészíthető, és a működtetése sem kerülne többe. A fajtatenyésztők az ún. állatútlevél kiadását is önkormányzati kézbe adnák (pillanatnyilag ezt is a MÁoK végzi, darabonként 5-7 ezer forintért, ami a tenyésztőszervezet szerint egy nagyságrenddel drágább az indokoltnál).

Közben a MÁoK is megkezdte a lobbizást, de természetesen nem az állatorvosoknak kedvezményező eredeti tervezet, hanem az ahhoz benyújtott, a feladatot az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághoz delegáló módosító indítvány elfogadása ellen. A kamara azza érvel, hogy az ő rendszerük már működik, az állami szféra intézményei számára a használata nem kerül pénzbe, és kapcsolódik az európai nyilvántartási rendszerekhez – egy hasonló, de állami kézben lévő új szisztéma felállítása felesleges és drága lenne. A kamara szintén levélben ismerteti álláspontját a parlament illetékes tisztviselőivel és bizottságaival. A levél egy számítást is tartalmaz, amely szerint az új rendszer adminisztratív költségei magasabbak lesznek majd a bevételeinél (itt természetesen a 200 forintos díjat vették alapul).

Lapunk információi szerint az egész intézkedés mögött az a megfontolás áll, hogy a 2012-es költségvetés az eddigi díj- és bírságbevételeket elvonja az állami hatóságoktól (az élelmiszerlánc-felügyelettől is), miközben a korábbi években már kialakult az a gyakorlat, hogy az alapfeladataikat is kénytelenek egyre növekvő részben ezekre a bevételekre alapozni. Jövőre tehát – új források híján – a működésük is veszélybe kerül, emiatt lesz szükség az új nyilvántartási rendszer (és a hozzá kapcsolódó díj) bevezetésére. Mindez azt valószínűsíti, hogy a nyilvántartás és a bevétel a költségvetési törvény elfogadása nyomán végül állami kézbe kerül.