Hónapok óta bizonytalan, hogy kikből áll majd a debreceni Déri Múzeum új vezetése, ám az ügy a napokban váratlan fordulatot vett: a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával létrehoztak egy eddig nem létező posztot, s általános igazgatóhelyettessé nevezték ki a debreceni városháza egyik dolgozóját. Azt a Zsadányi Tünde Erika intézményi referenst, aki "ügyintézőként" jegyzi a február 28-án összeülő közgyűlés elé kerülő előterjesztést a Déri Múzeum leendő vezetőjével kapcsolatban.

Az ügy előzménye: a Déri Múzeum vezetőjének, Lakner Lajosnak a megbízása tavaly lejárt, s mivel nem sikerült új igazgatót választani, Lakner megbízatását február 28-ig meghosszabbították. A debreceni önkormányzat által kiírt igazgatói pályázatra csak egyvalaki jelentkezett: Angi János történész, aki jól ismert a Fidesz és Kósa Lajos polgármester iránti elkötelezettségéről. Éveken át Angi János volt a fideszes városvezetés "szócsöveként" elkönyvelt Debrecen hetilap kiadóvezetője, ám a közpénzből kiadott lapot a közelmúltban megszüntették anyagi okok miatt.

Angi János pályázatát a közgyűlés kulturális bizottsága megfelelőnek találta annak ellenére, hogy az előterjesztésben is olvasható önéletrajza szerint soha nem dolgozott múzeumban. Ezért elképzelhető, hogy a holnap összeülő debreceni közgyűlés mégsem szavazza meg Angi János kinevezését.

Ha nem változtattak volna a Déri Múzeum eddigi vezetői összetételén, akkor egy esetleges eredménytelen pályázat következményeként a papírforma szerint Hajdu Zsigmond régészt, szakmai igazgatóhelyettest kellett volna megbízni az igazgatói feladatokkal átmeneti időre. Ezt azonban információink szerint a városvezetés nem támogatta, így került a képbe az a Zsadányi Tünde Erika, akinek vannak múzeumi szakmai tapasztalatai. A múzeum szakmai igazgatóhelyettese a jövőben Lakner Lajos lesz.

Városházi forrásaink szerint azért van jelentősége annak, hogy a városvezetéshez közel álló személy legyen a Déri Múzeum vezetője, mert az intézmény régészeti munkája az elmúlt években számos konfliktust szült különböző önkormányzati beruházások során. Egyes önkormányzati építkezések azért késtek, mert a régészek a munkaterületeken fontos leleteket találtak, és hónapokig tartó leletmentést végeztek. Úgy tudjuk, hogy Hajdu Zsigmond régész nem volt hajlandó megalkudni szakmai kérdésekben, vagyis akkor is végigcsináltak egy-egy feltárást, ha az késedelmet, s így anyagi károkat okozott egy önkormányzati vagy állami kivitelezés során.

Fontos szempont az is, hogy a következő években elkezdődhet az M35-ös autópálya továbbépítése Hajdú-Biharban, ami a kötelező régészeti feltárások révén több százmilliós bevételeket jelenthet. Szakmai körökből azt hallottuk: habár e pénz nagy része a múzeum debreceni régészeit illeti, vannak olyan politikai erők, amelyek e forrásokat szívesen "megcsapolnák".

A debreceni közgyűlés holnap dönt Angi János pályázatáról, a történésekről beszámolunk.