Tíz évig titkos Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének az Alkotmánybíróság (AB) zárt ülésen történt meghallgatása során készült hangfelvétel – adta hírül tegnap a Népszava. A testület tevékenységét ismerő források ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy nem külön intézkedéssel „titkosították” a hanganyagot, hanem az AB ügyrendje alapján az ülésekről készült emlékeztetők és hangfelvételek eleve tíz évig nem nyilvánosak.

Ez utóbbi dokumentumokat a főtitkár éppen tíz esztendeig őrzi meg, vagyis azok az utókor számára elveszhetnek. Azt viszont semmi nem tiltja, hogy bárki iratbetekintési kérelmet nyújtson be – és azt, ha az adott ügyben érintettek érdekeit nem sérti, vélhetően nem is tagadják meg –, s a Népszava jelezte is ezzel kapcsolatos szándékát.

Az AB előtt két olyan alkotmányjogi panasz van – az egyiket Hagyó Miklós nyújtotta be –, amelyben az érintettek azt kifogásolják, hogy az ellenük folyamatban levő büntetőeljárás lefolytatására az OBH elnöke úgy jelölt ki az általános illetékességi szabályoktól eltérő más bíróságot, hogy a döntése ellen nem biztosítottak jogorvoslati lehetőséget. Emiatt azt vélelmezik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérült.

Az ügyek áthelyezésének lehetősége korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepelt, de azok számos pontját – miután nem „átmeneti” szabályokról volt szó – az AB tavaly decemberben megsemmisítette. A bírósági szervezeti törvény erre vonatkozó passzusát viszont nem törölték, így Handó jogszerűen dönthetett, amikor egyes kiemelt ügyekben – az eljárások gyorsítása érdekében – olyan kevésbé leterhelt bíróságot jelölt ki, ahol gyorsabban hozhatnak ítéletet.

Az alaptörvény negyedik módosításával az ügyáthelyezés jogát április 1-jétől ismét alkotmányos rangra emelték, egy másik törvénymódosítás pedig az OBH elnökének döntése ellen jogorvoslati lehetőséget is biztosított. Ettől azonban még nincs rendben a dolog – az emberi jogok európai egyezményében is szereplő törvényes bíróhoz való jog szenvedhet csorbát, ha ügyeket „mozgatnak” nem teljesen átlátható szabályok szerint az egyes bírói fórumok között –, és az Európai Bizottságnak az alaptörvénnyel kapcsolatos kifogásai között szerepel is ez a kérdés.

Az erre vonatkozó beadványok kapcsán kereste meg Handó Tündét, aki írásban válaszolt a neki feltett kérdésekre, egyben kérte „személyes és/vagy nyilvános” meghallgatását. Erre a testület lehetőséget biztosított, de csak zárt ülésen, mert forrásaink szerint el akarták kerülni, hogy a meghallgatás médiaeseménnyé váljék.

Az AB ugyanakkor korábban szokatlan mértékben betekintést engedett a saját eljárásába. Már a múlt héten teljes terjedelmében nyilvánosságra hozták Handónak a testülethez intézett levelét, illetve annak mellékletét is. Az OBH elnöke a két dokumentum szerint az ügyáthelyezést az egyes bíróságok ügyforgalma között mutatkozó különbségekkel igyekezett magyarázni. Vagyis egyebek mellett azzal, hogy például a Fővárosi Törvényszéken háromszor annyi akta jut egy bíróra, mint Balassagyarmaton. Ugyanakkor részletesen beszámolt a Hagyó ügyével kapcsolatos döntés körülményeiről is.

Szintén közzétették a meghallgatásról készített jegyzőkönyvet – emlékeztetőt –, amely az általános szabályok szerint tíz évig szintén nem nyilvános dokumentum. A nagyjából egyórás ülésről 17 oldalban számolnak be, így forrásaink szerint megfelelő – és az AB belső szabályai szerint szokatlanul részletes – tájékoztatást adtak az elhangzottakról.