Hálapénz: melléfogott a jogalkotó?
Egyetlen kórházigazgató sem adhat felmentést, a hálapénz elfogadása mindenképp büntetőjogi kategória - írja a Vasárnapi Hírek. Legyen az előre kialkudott, vagy utólag elfogadott, a paraszolvencia vesztegetésnek minősül – állította egy egészségügyi fórumon Gellér Balázs, az ELTE büntetőjogi tanszékének habilitált egyetemi docense, korábban tanszékvezetője.
A júliusban életbe lépett új büntető törvénykönyv világosan kimondja: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér vagy fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korábbi Btk. megengedőbben fogalmazott, csak az előny kérése számított önmagában is büntetendőnek, annak elfogadása egyszerű dolgozó esetén abban az esetben volt csak büntethető, ha az kötelességszegésért cserében történt – magyarázta a jogász. Jogértelmezése szerint most újra előállt az a helyzet, ami 2001 után egyetlen évig élt, amikor szintén kriminalizálták a hálapénz intézményét.
Téves jogértelmezés, hogy ez alól felmentést ad a munka törvénykönyve, amely szerint ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem járt munkajogi konzekvenciákkal. A törvény csupán egy általános lehetőséget biztosít, ami nem értelmezhető a jogellenesség kizárásának – magyarázta Gellér Balázs, aki szerint a Btk.-ban foglaltakat egyszerűen nem írhatja felül egy másik jogszabály, a hálapénz tehát gazdasági bűncselekménynek minősül, s minden formában büntetendő.
Megdöbbentette az állásfoglalás az egészségügy szereplőit is, alapjaiban értékeli ugyanis át a helyzetet. Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség korábbi elnöke és Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség vezetője is a hivatalos szervekhez fordul: az egészségügyért is felelős minisztérium és az igazságügyi tárca állásfoglalását kérik.
„Mindeddig abban a tudatban végeztük a munkánkat, hogy ugyan nem kedvelt, inkább megtűrt jelenség a hálapénz, de legális. Ha viszont a professzor nagyon is logikus okfejtését vesszük alapul, akkor ma potenciálisan él harmincezer megvesztegetett és tízmillió megvesztegető ember az országban, ez a helyzet pedig nyilván nem fenntartható” – mondja a kórházigazgató.
Dénes Tamás szerint is rendkívül súlyos helyzetet hozhat Gellér nyilatkozata, amit, lévén a terület egyik legnagyobb tekintélye, semmi okuk kétségbe vonni. Így viszont a rezidensek által a hálapénz betiltásáért kezdeményezett népszavazásra sem lesz szükség.
Eddig egyetlen alkalommal került elő a bűncselekmény lehetősége a gyakorlatban a hálapénz kapcsán. Pár hónappal ezelőtt egy fiatal férfi nyilvánosságra hozta a Péterffy Sándor Utcai Kórház vezetésének írt panaszlevelet, mert egy sebész „megzsarolta, illetve megfenyegette”.
A panaszos, aki életében először búvárkodott, szilánkosra törte a sarkát. Amikor tízezer forintot akart diszkréten átnyújtani az orvosnak, az kihívta a kórteremből, és azt mondta: „akinek van pénze vitorlázgatni, annak legyen pénze műtétre is. Ezt a pénzt nem gondolhatja komolyan, hát a két haverommal pont öt perc alatt isszuk el”.
Az intézményben elindult vizsgálat során a kórház maga kérte, hogy jelentkezzenek azok a betegek, akiket az érintett orvossal kapcsolatban hasonló sérelem ért, három panaszos jelentkezett is. Ugyan bizonyítani nem lehetett az orvos bűnösségét, a kórház vezetése azonnal felmondta a szerződését. További lépések az ügyben azóta nem történtek, az orvos most is egy szakrendelőben dolgozik.
Kolláth: A Btk. és a munka törvénykönyve között feloldhatatlan ellentmondás van
A kép jóval árnyaltabb Kolláth György alkotmányjogász szerint. A paraszolvencia kapcsán úgy látja: azzal biztosan nincs semmi gond, ha a beteg egy csokor virággal, csokoládéval vagy saját termésű borával fejezi ki a háláját.
Az viszont már inkább a szürke zónába tartozik, hogy a gyógykezelés befejezése után fogadhat-e el pénzt az orvos vagy az ápoló – fogalmazott Kolláth. A munka törvénykönyve e tekintetben többé-kevésbé tiszta helyzetet teremt, hiszen az intézményvezetőre bízza, hogy a hálapénz elfogadását engedélyezi-e.
Az viszont bizonyosan bűncselekménynek minősül, ha valaki előre kikötött összegért ígér jobb, esetleg soron kívüli ellátást – szögezte le az alkotmányjogász. Erre az egészségügyi intézmény vezetője sem adhat engedélyt – tette hozzá –, mert ezzel a hivatali vesztegetés bűnsegédévé válna.
A Btk. szerint az a „hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja”, bűncselekményt követ el. A munka törvénykönyve pedig úgy fogalmaz, hogy a „munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki”.
A két jogszabály között súlyos ellentmondás van – állítja Kolláth. A hálapénz kérdését szerinte ezzel nem sikerült – de talán nem is akarták – megnyugtatóan rendezni, sőt jogbizonytalanságot teremtettek, hiszen a munka törvénykönyve alapján az orvosnak akár azt is engedélyezhetnék, hogy a díjazást előre kikösse.
Ez viszont akkor is nyilvánvalóan hivatali vesztegetés, ha esetleg valamelyik egészségügyi intézmény belső utasításában másként rendelkeznének. E tekintetben tehát a munka törvénykönyve a Btk.-t bizonyosan nem írhatja felül – emelte ki.
Kolláth mindezek alapján úgy látja, hogy a jogalkotó alaposan melléfogott, hiszen a két törvény rendelkezési ütköznek egymással, és ezt az ellentmondást jogértelmezéssel sem lehet feloldani. Így álláspontja szerint a hatályos szabályozás a jogbizonytalanság miatt alaptörvény-ellenes, és ezért érdemes lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Az alkotmányjogász a jelenlegi helyzetet egy viccel is illusztrálta:
- Maga tett a zsebembe egy borítékot húszezer forinttal? – kérdi az orvos a beteget, amire az szabadkozni kezd:
- Dehogy tettem én ilyet…
- De miért is nem?
