Halálutak és ahol több a kátyú, mint az aszfalt
Pécsi Norbert Sándor, a 30 ezer kilométernyi országos közúthálózatot üzemeltető és fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs menedzsere lapunk érdeklődésére azt mondta: egy európai uniós finanszírozású program keretében 2009 végére összesen több mint ezer kilométer hosszúságú fő- és mellékút felújítása fejeződött be az országban, s 2010-ben újabb 1350 kilométer hosszúságú közút korszerűsítése kezdődik meg. A 2013-ig tartó akcióterv pénzügyi kerete várhatóan eléri a 200 milliárd forintot. Mindemellett hazai útpénztári keretből rendbehoztak további 750 kilométernyi fő- és mellékutat, 25 milliárd forint értékben.
„Halálútként” híresült el a Budapestet Záhonnyal összekötő, Szolnokon és Debrecenen áthaladó 4-es számú főút több szakasza, mivel a javarészt kétsávos úton jelentős a teherforgalom. Az út teljes felújítása még nem valósult meg, de részeredmények vannak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1,5 milliárd forintos beruházásában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elvégzett felújítás nyomán a megerősített útpálya alkalmassá vált a 11,5 tonnás tengelyterhelésű járművek közlekedésére.
Rosszabb a helyzet Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a 83-as és a 85-ös, egyébként különösen balesetveszélyesnek minősülő utak felújítására még csak részben készültek tervek. Erről Kara Ákos, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke tudósítónknak azt mondta: a 85-ös út négy szakaszát érinti a tervezett felújítás, a finanszírozás azonban bizonytalan, mert még nem tudni ugyanis, hogy európai uniós nagyprojektnek minősül-e a beruházás.
Mint megtudtuk, a Pápát Győrrel összekötő 83-as út burkolatmegerősítésére azért van szükség, mert a pápai NATO-bázis miatt megnőtt a Győrbe irányuló forgalom. Kara Ákos hozzátette: a 83-as út mentén több falu szeretne elkerülőt, mert az erősödő forgalom következtében nő a balesetek veszélye.
Több a kátyú, mint az aszfalt – sokan jellemzik így Zala megyében a 86-os főút Rédics és Zalalövő között vezető szakaszát. Az autósok évek óta panaszkodnak a katasztrofális állapotok miatt, ám most úgy tűnik, hogy tavasszal valóban elkezdődhet a teljes körű rekonstrukció.
A 86-osnál jobb állapotú, de meszsze nem kifogástalan Zala megye másik nagy forgalmú főútja, a 7-es számú, ahol főként a nyomvályúk okoznak bosszúságot a közlekedőknek. A megyei közútkezelőnél azonban nem tudtak választ adni arra, hogy mikor várható a főút zalai szakaszának javítása. Az aprófalvas megyében a kisebb községeket összekötő mellékutak között is találni jó néhányat, amin szinte csak lépésben lehet hajtani a burkolathibák miatt. Somogy megyében a legrosszabb állapotban a Kaposvárról és Nagykanizsára vezető 61-es út van, ám ennek felújítását már megkezdték.
Csongrád megye egyik „halálútja” a Szegedről a román határra vezető 43-as, amelyen 2007 óta tizenhárom balesetben huszonhatan vesztették életüket. Itt a forgalom Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozása után nőtt meg, de több lett az áthaladó kamionok száma is. Mint megtudtuk, alapvető változásra csak 2010. augusztus végétől lehet számítani, amikor átadják az M43-as autópálya elkerülő szakaszát.
Csongrád megye másik neuralgikus útján, a 47-esen tavaly december 4-étől javult a helyzet, mert átadták a kétszer kétsávossá átépített út még hiányzó szakaszát, amely kishomoki kertektől csaknem az algyői hídig tart. Eddig a 47-es úton is sok baleset történt: Hódmezővásárhelyen szobrot is emeltek az elgázoltak emlékére.
A hazai közutakon 2009-ben valamelyest csökkent a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. A rendőrség kimutatása szerint 2008 első tizenegy hónapjában összesen 17 508 ilyen jellegű baleset történt, míg 2009-ben ezerrel kevesebb. A közlekedési balesetek során meghalt személyek száma 2009 első tizenegy hónapjában 744 volt. A legtöbb baleset gyorshajtás miatt következett be, ezt követi az elsőbbség meg nem adása, a harmadik legjellemzőbb ok pedig a kanyarodás szabályainak megsértése.
