Halálos csönd

Ma kerül a kormány elé a selypi azbesztszennyezésről szóló jelentés. Bár az ügyet friss haláleset is súlyosbítja, a jelek szerint változatlan az a kormányzati hozzáállás, hogy az állam a megelőzés helyett inkább a rákos esetek kezelésére és a milliós kártérítésekre költ. A nemzeti azbesztmentesítési program – pénz híján – évek óta nem működik.

Amint arról a Népszabadság beszámolt: a Közép-Duna-völgyi Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség külön vizsgálatban állapította meg, hogy az évek óta bontás alatt álló selypi gyártelep törmeléke azbeszttel szennyezett. A vizsgálati jelentés szerint a hulladékot azonnal le kell fedni, illetve el kell szállítani. A vizsgálat készítői azt is jelezték a kormánynak: az építőipari hulladékból a helyiek gyűjtögethettek, akár be is építhették a házaikba a bontásból nyert építőanyagot, ezért szükség volna a lakások átvizsgálására is. Az eltakarítás a legolcsóbb változat szerint mintegy 1,3 milliárd forintba kerülne, ennek az összegnek a megszerzéséért lobbizik most három kormánytag: Balog Zoltán humán-, Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Mérgező romok. Selypen a helyzet változatlan
Mérgező romok. Selypen a helyzet változatlan
Mirkó István

A gyár környékén elterülő falvakban már több mint százan megbetegedtek. Nyolc beteg be is perelte az államot, egyikük, a 38 éves György István egy hete meghalt. A férfit a kormányülés után egy nappal, csütörtökön temetik. Felesége, György Sándor Judit lapunknak azt mondta: január közepére tűzték ki a perben az első tárgyalást, ami most a férje halála miatt el sem kezdődik. A pert férje nevében az asszony viszi tovább, György István ugyanis halála előtt egy héttel erre fölhatalmazást adott. Az asszony még nem tudja, miből neveli tovább a három gyereküket; a legidősebb fiú diplomamunkáját készítő egyetemista, a középső lány most érettségizik, a legkisebb fiú hatéves, beteg, izomatrófiával küzd. A szülők, amíg tehették, mindketten két-három állásban dolgoztak ahhoz, hogy el tudják tartani a családot. A nő múlt nyár óta, mióta férje mellhártyadaganattal megbetegedett, egyedül próbált helyt állni.

Az azbeszt nem csak Selypen okoz problémát: az idén nyári adatok szerint nagyjából 100 ezer négyzetméternyi szórt azbesztfelület van még az országban, jórészt lakó- és ipari épületekben. A rákkeltő hőszigetelő és tűzgátló anyag eltávolítása a nagy költségek miatt vontatott, az utóbbi öt évben alig haladt előre.

Aki a saját házán meg akar szabadulni a palától, nincs könnyű helyzetben: tetők esetében a szakszerű bontás és mentesítés költsége több százezer forint lehet. Ezért gyakran inkább azt csinálják, hogy a sík palát a helyén hagyják, és lefedik bitumenes zsindellyel vagy acéllemezes borítással...

Ugyanakkor közlekedési eszközökön, közintézményekben és ipari épületekben továbbra is sokfelé található még szórt azbeszt (és természetesen a régi panelek felújításával sem végeztek még teljes körűen). Ráadásul szinte felmérhetetlen mennyiségű sík- és hullámpala tető, illetve azbeszt felhasználásával készült lefolyó van az országban (utóbbiak még a több mint tíz éve életbe lépett gyártási és importtilalom után is zavartalanul áramoltak be az országba, mert az akkori tiltó jogszabály az ellenőrzésre nem hatalmazta fel a hatóságokat).

Pénz, pénz, pénz…

Legutóbb a Medgyessy-kormány foglalkozott komolyan az azbesztkérdéssel, ám a nemzeti azbesztmentesítési program a támogatás csökkentése miatt fokozatosan elhalt. Jelenleg csak a panelházak azbesztmentesítésével foglalkoznak többé-kevésbé szervezetten: ha a panelprogramban sor kerül egy épület teljes energetikai korszerűsítésére, akkor általában a korábbi belső azbesztborítást is eltávolítják. Százmilliárdokra becsülik a lakóépületek azbesztmentesítésének várható költségeit.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.