Hajszálon múlik az ötven százalék
Hét óráig – tehát a szavazókörök nyitása utáni első órában – a polgárok 1,06, kilencig 6,97, 11-ig 16,50 százaléka szavazott. Négy éve 0,99, 6,60, illetve 16,31 százalék volt ugyanez az arány.
Délutánra viszont fogyatkozni látszik a részvételi kedv: fél hatig a részvételi arány 39,82 százalékos volt, míg 2010-ben ugyaneddig a választásra jogosultak 41,77 százaléka szavazott.
A fővárosban az emberek 37,34 százaléka adta le a voksát, míg a megyék közül délután fél hatkor a részvétel Nógrád megyében volt a legmagasabb 48,03 százalékkal. A legalacsonyabb részvételi arányt 35,62 százalékkal Hajdú-Bihar megyében tapasztalták. A Dunántúl nagy része, illetve Pest és Bács megye az országos átlag alatt teljesít.
Ebből egyelőre még mindig nem lehet biztosan következtetni arra, hogy a választói aktivitás a négy évvel korábbihoz képest tényleg csökken-e, mert a különbség nem éri el a két százalékot. Így még nem tudni, hogy a közvélemény-kutatók prognózisa válik-e valóra.
Egyébként 2006-ban fél hatkor 46,53, 2002-ben 45,78 százalékos volt a részvétel, miközben akkor este hétig a választásra jogosultak 53,12, illetve 51,10 százaléka járult az urnákhoz.
Úgy tűnik, a választók nagyjából fele most is szavazni fog, de könnyen lehet, hogy a jogosultak valamivel kevesebb mint fele. Az utolsó másfél óra alatt 2002-ben és 2006-ban is alig öt százalékkal emelkedett a részvétel. Ha most is így lenne, minden idők legkisebb érdeklődést kiváltó helyhatósági választásán leszünk túl, mert a polgárok alig 45 százaléka járul az urnákhoz.
Négy esztendeje viszont a szavazásra jogosultak csaknem nyolcada az utolsó pillanatokban szavazott: akkor fél hattól hétig majdnem 12 százalékkal nőtt a megjelentek aránya. Ha most is így lenne, összejön az átlagosan eddig sem túl magas, 51-52 százalék közötti részvétel.
Az összehasonlítás kedvéért: a 2010-es parlamenti választáson a részvételi arány 64,36 százalékos volt, de az EP-választáson a harminc százalékot sem érte el.