Tarlós István november 3-án jelentette be, hogy december 15-éig rendet kíván tenni a főváros kiemelt aluljáróiban, az elért eredményekről tartott kedden sajtótájékoztatót. A városvezető azt hangoztatta: az elesett embereket  meg akarják szólítani, de nem akarják megengedni, hogy az aluljárókban és a pályaudvarokon életvitelszerűen tartózkodjanak. Újságírói kérdésre elmondta, hogy bár "célzottan és kifejezetten hajléktalanügyként kezelik" a mostani akciót, valójában a kiemelt aluljárók és azok környezetének a rendbetétele volt a fő cél. A főpolgármester a rendteremtéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy az új szemlélettel meg kell barátkozni Budapesten, akkor is, ha korábban "más volt a divat".

Az összesen kétmilliós forgalmú tizenhárom aluljáróban  116 tartósan ott élő  fedél nélküli embert írtak össze a szociális munkások, akik megszervezték a befogadási lehetőségeket is. Ezek között volt támogatott munkásszállós elhelyezés, a támogatott albérlet, pároknak kialakított éjjeli menedékhely, illetve fizetős átmeneti szálló is. Elmondta, az említett 116 hajléktalan közül keddig harmincan nem fogadtak el semmilyen támogatást, és "ismeretlen helyre" távoztak. A többiek fedélhez juotta, és azért hagyták el az aluljárókat.

Tarlós István arról is beszélt, hogy a fedél nélküliek elhelyezése nem pénzkérdés; megvan a szükséges forrás, mert nem akarják, hogy az emberek az utcán meghaljanak. Jelezte: a célra a főváros eddig 80 millió forintot kapott az államtól. Elmondta azt is, hogy a főváros közszolgáltató vállalatai több ingatlant is felajánlottak a célra, így például a Fővárosi Gázművek Zrt. egyik, a Déli pályaudvarhoz közel eső épületben egy 35 ágyas, egészségügyi ellátást is szervezni képes szállót alakított ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A hajléktalanoknak a felkínált lehetőségeket elutasító 20 százaléka is kap "valós életben maradási lehetőségeket" az úgynevezett toleranciapontokon - hangsúlyozta a főpolgármester.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, ilyen pontot alakítanak ki 50-50 fedélnélküli számára a Nyugati pályaudvar egyik használaton kívüli várótermében és a Déli pályaudvarról a Vérmező felé vezető aluljáróban. Jelezte: ezek a közterületi pontok nem a szociális ellátórendszer részei, hanem olyan "túlélési helyek", amelyeket minimálisan fűtenek, és a WC-használatot is biztosítják. Vecsei Miklós közölte azt is, munkájuk során szembesültek olyan helyzetekkel, amikor nem találtak megoldást. Példaként elmondta: a Blaha Lujza téren találkoztak egy, a neve előtt "Dr." címet viselő hajléktalannal, akiről kiderült, hogy tíz évvel ezelőtt még az egyik fővárosi cégnek volt a jogi főosztályvezetője. Nem tudták azonban rábeszélni arra, hogy elfogadja az ellátást, pedig már csak két éve lenne a nyugdíjig, amikor havonta 200 ezer forint feletti ellátást kapna, ám valószínűleg azt már nem éri meg.

Budapesten a téli időszakban 5500 férőhely áll rendelkezésre hajléktalanok elhelyezésére, tavaly télen egy felmérés szeribnt 2500-3000 ember maradt az intézményeken kívül. Ezen a télen minden előrejelzés szerint magasabb lesz a számuk. A Vöröskeresztnél például drámai növekedést várnak, erre készülve - részben önkormányzati, részben az Amerikai Ház Alapítványtól kapott támogatásból – 115 fős éjjeli menedékhelyet és 180 fő ellátására alkalmas nappali melegedőt alakítottak ki Csepelen. A Vöröskereszt fővárosi szervezete egyébként 500 hajléktalan emberről gondoskodik intézményeiben.

A Város Mindenkié civil szervezet aktivistái szerint két-háromezerre tehető az utcán éjszakázók száma Budapesten. Az egyesület álláspontja szerint a forgalmasabb aluljárók kiürítése egyfajta menedéktől fosztja meg a hajléktalanokat, ezért szerda estétől egész éjszakára szóló tüntetést hirdettek a Blaha Lujza térre.