Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa
„Városrendészeti elképzelések kapcsán áll kapcsolatban" a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) Pető György volt III. kerületi alpolgármester - mondták a HVG-nek az expolitikus környezetében. Megjárta az MSZP-t, majd az MSZDP-t, és nemrég mint a XI. kerületi MSZP-s polgármester Molnár Gyula leköszönt kabinetfőnöke hátat fordított a közéletnek.
Pető néhány hete a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozik, ott, ahol egyebek mellett a BKV-ügy felgöngyölítésén is munkálkodnak. Márpedig akkor a rendőröknek bűn lenne nem kihasználniuk az ő bennfentes ismereteit. Hiszen Pető a BKV-botrány politikai haszonélvezőjének számító Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével, Tarlós Istvánnal kimondottan jó munkakapcsolatot ápolt, míg az MSZP-s belharcokban ellenlábasok voltak a BKV-t felügyelő volt főpolgármester-helyettessel, Hagyó Miklóssal."
Petőnek nem ismeretlen a belügyi közeg - jegyzi meg a cikkíró -, 1979-1983-ban a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportján dolgozott nyílt állományú kémelhárítóként, majd a KISZ KB osztályvezetője volt, a fegyveres erőknél dolgozó kiszesekkel foglalkozott. A rendszerváltás után píártanácsadó céget alapított, később pedig az óbudai politikába vetette bele magát. Az előző választási ciklusban a jelenlegi kerületi polgármesterrel, Bús Balázzsal alpolgármesterkedtek az Óbudát irányító Tarlós mellett, majd Pető MSZP-színekben indult a polgármesteri székért a 2006-os választáson, amit végül Bús nyert meg.
Az MSZP-ben egy évvel később szigetelődött el, amikor a számos budapesti kerületben megfigyelhető taglétszámduzzasztás Óbudát sem kerülte el, és a történtek hátterében ez ügyben is Hagyót emlegették szocialista berkekben. Pető több társával ekkor a Kapolyi-féle MSZDP-be távozott.
Pető György nem erősítette meg a pályamódosítás hírét, amely azonban az óbudai városházán és szocdem körökben közszájon forog. A BRFK sajtóosztálya annyit közölt: „Pető György úr köztisztviselő, jelenleg a BRFK munkavállalója." Pető a múlt héten le is mondott kerületi mandátumáról, egyes hírek szerint úgynevezett döglött - régóta föl nem derített - ügyek aktáit bízták rá a rendőrök. Csakhogy a tűz közelébe került Pető előélete - például a BKV-ügyben kulcsfigurának mondható, országgyűlési képviselőként mentelmi joggal felvértezett Hagyóval való ismert konfliktusa - új megvilágításba helyezheti a BKV-s nyomozás bizonyítékait.
Hogyan lesz az államtitokból nyilatkozat?
Nem tesz jót a BKV-s eljárásnak a hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt Magyar Nemzet-beli interjúja sem. Ebben Balogh egyebek mellett azt állítja, hogy fenyegetésként értelmezhető stílusban „éves tagdíj" fizetésére szólította őt fel Hagyó, aki összesen mintegy 70 millió forintot át is vett tőle. Balogh gyakorlatilag Hagyó által irányított bűnszervezetként írta le a fővárosi városházát, s Hagyó kijáróembereiként néven nevezte még az ügyben szintén gyanúsított Horváth Évát, Hagyó sajtófőnökét, illetve Hatvani Szabó János üzletembert, volt privatizációs vezetőt. Balogh friss nyilatkozatai mögött az állhat, hogy a volt vezérigazgató vádalkut köthetett, s állításai a korábban tett 24 oldalas (államtitokká minősített) nyilatkozatában is bizonyára szerepeltek. De most nyilvánosságra is kerültek.