Két erőcsoport vetélkedik az MSZP-n belül

Már csak két hét van az MSZP tisztújító kongresszusáig, az utolsó pillanatban váratlan fordulatot vett a jelölési folyamat - írja elemzésében a Hírszerző. A háttérben egyre nő a feszültség, pénteken a jelölőbizottsági ülésén Juhász Ferenc elnökhelyettes (elnökhelyettes-jelölt) éppen hogy megkapta a szükséges támogatást, Mandur László elnökségi tagot viszont kiejtették.

Ez azt mutatja, hogy két nagy, párton belüli erőcsoport - a budapesti szervezet és Szekeres Imre nevével fémjelzett szövetség, valamint a Kiss Péter és Lendvai Ildikó vezette kör - került nyíltan szembe egymással. Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök nem avatkozik közbe, senkiért sem lobbizik.

A párton belüli egyik álláspont szerint mindez azt jelzi, hogy a budapesti erős ember, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes folytatta a párt elfoglalását, fővárosi MSZP-s források viszont azt mondták a lapnak, hogy a párton belül két korábbi konszenzust is felrúgtak, ők csak erre reagálták.

Az egyik ilyen volt, hogy Kökény Mihálynak az EP-listán befutó helyet ígértek, a választmány azonban hátrébb sorolta a volt egészségügyi minisztert. A másik az Index múlt heti cikke volt, amely a fővárosi szocialisták szerint kifejezetten ellenük irányilt, és hadüzenetnek is tekinthető. Az ominózus cikk szerint a párton belül kialakult a Hagyó-Szekeres tengely (ami a budapestiek szerint nem így van), és egyesek azt is tudni vélték, hogy Hunvald György erszébetvárosi polgármester előzetes letartóztatásához is köze van a párton belüli helyezkedéseknek.

Tölgyessy: nem olcsóbb a kisebb parlament

Egy nem a pénzek kijárására épülő parlament, még ha a jelenleginél kisebb létszámmal is működne, akár többe is kerülhetne, mint ma - idézi Tölgyessy Péter politológust az InfoRádió. Szerinte a jelenlegi elit nem érdekelt a változásban, amely forradalommal volna egyenlő, hiszen átalakítaná a magyar pártstruktúrát is.

Tölgyessy szerint a kisebb parlament ötlete 1993 óta van jelen, és sokan hiszik, hogy a magyar válság csupán azzal megoldható volna, ha csökken a honatyák száma. A közvélemény azért osztja e nézetet, mert teljes kudarcnak tartja a rendszerváltást, és az emiatti dühe irányul a parlamentre.

A politológus szerint a mai Országgyűlés az utolsó pártállami parlament gyakorlatát folytatja, kijáró parlament, ahová mindenki pénzért megy.

Járóka: a cigánybűnözés kifejezés kirekesztéshez vezet

Járóka Lívia szerint a bűnözésnek sokkal több köze van a szegénységhez, mint az etnikumhoz, és az árok nem a romák-nem romák, hanem a tisztességes emberek és a bűnözők között húzódik. A FigyelőNetnek adott interjúban a képviselő többek között azt mondja: nincs értelme cigánybűnözésről beszélni, ez csak a társadalom szétfeszítését, a romák kirekesztését táplálja.

Járóka szerint a miskolci rendőrkapitány kijelentése vagy a veszprémi gyilkosság kapcsán hangulatkeltés folyik, a Jobbiknak ez az egyetlen esélye, hogy szavazatokat szerezzen.

A Fidesz roma származású EP-képviselője szerint pártja is hibázott a romakérdésben. Például abban, hogy nem nyúlt hozzá kormányzása idején az igazságtalan és rosszul működő cigány önkormányzati rendszerhez.

Járóka nem kommentálta Bayer Zsolt Magyar Hírlapban megjelent, sok vitát kiváltó cikkét.