Az alkotmánybírói poszt az egyik legbiztosabb és legjobban fizetett állások közé tartozik – ezt erősíti meg az Alkotmánybíróságról (AB) szóló sarkalatos törvény tervezete is, amit az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága terjesztett be a napokban.

A megbízatás a tervezet szerint tizenkét évre szól – igaz, csak egyszeri alkalommal –, miniszteri fizetéssel és juttatásokkal jár, de a bírák a tárcavezetők illetménypótlékának másfélszeresére jogosultak, ami majdnem kétszázezer pluszt jelent havonta. A járandóság így olyan másfélmillió bruttó havonta. Emellé természetesen mentelmi jog, s évi negyven nap szabadság is dukál.

Az elnök díjazását már egyszerűbb kiszámítani: a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét kapja, ami nagyjából megegyezik kollegái fizetésével. Ő egyébként védett vezető, így a javaslat szerint köteles is beköltözni a számára kijelölt rezidenciába.

Az elnök két gépkocsit használhat, jogosult mobiltelefonra és internetre, igénybe veheti a kormányzati hírközlő hálózatot, a kormányüdülőt, s ha menetrendszerinti járattal nem tud utazni, „különjáratú légi utazásra jogosult”.

A bíráknak nem kell aggódniuk a nyugdíj miatt sem kell. Az AB első embere élete végéig a mindenkori elnök fizetésével megegyező díjazást kap, míg a bírák a nyugdíj mellé a havi illetményük felére számíthatnak – olvasható a tervezetben. Ennek feltétele, hogy el kell érniük a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 62 év, de a bírák hetven éves korukig dolgozhatnak.

Az országgyűlés – a jelölő bizottság javaslatára – kétharmados többséggel valamennyi jogász végzettségű magyar állampolgárt alkotmánybíróvá választhatja, ha betöltötte a 45 éves kort, s kiemelkedő tudományos tevékenységet folytatott, vagy legalább húsz esztendős szakmai gyakorlattal rendelkezik. Kizáró ok, ha valaki négy éven belül a kormány tagja vagy más állami vezető, illetve párt vezető tisztségviselője volt. Ez – a jelölési procedúra kivételével, mert egy korábbi törvénymódosítás nyomán megszűnt a konszenzuskényszer – nagyjából megegyezik a hatályos szabályozással.

Az új alaptörvény alaposan átszabja az AB hatásköreit, hiszen megszűnik az actio popularis, vagyis: jövőre már csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede, illetve az ombudsman kezdeményezheti a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát.

Mások csak akkor fordulhatnak majd az alkotmánybírákhoz, ha saját konkrét ügyükben – ez lehet közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet is – vélik úgy, hogy az alaptörvénnyel ellentétes törvényt alkalmaztak. De a bíró maga is kérheti a jogszabályok felülvizsgálatát, ha eljárása során alkotmányellenes rendelkezést talál.

Lesz ugyanakkor előzetes normakontroll, ami azt jelenti, hogy a még ki nem hirdetett jogszabályt – a köztársasági elnök mellett – a parlament is megküldheti az AB-nek, ha ezt a kormány vagy a házelnök indítványozza.

Az AB dönthet a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztásáról, az egyes állami szervek közötti hatáskörütközés feloldásáról, valamint a kormány indítványa alapján véleményt nyilvánít az alkotmányellenesen működő önkormányzati képviselő-testületek feloszlatásáról. Emellett a parlament vagy annak állandó bizottsága, az államfő és a kormány az alaptörvény értelmezését is kérheti.

A hatáskörök változásával némileg módosulnak az alkotmánybírósági eljárás szabályai is. A testület a továbbiakban teljes ülésen és tanácsokban dönt, de egyszerűbb esetekben egyetlen bíró is eljárhat. A tanácsok számáról és összetételéről, valamint a tanácsvezető személyéről – az elnök javaslata alapján – teljes ülés dönt. Törvényt azonban csak valamennyi alkotmánybíró együttesen hozott határozatában semmisíthet, vagyis: ilyen verdiktet csak a teljes ülés hozhat.

A legtöbb munkát az AB-nek minden bizonnyal a konkrét ügyekben benyújtott alkotmányjogi panaszok adják majd. Érdemes lesz ügyelni rá, hogy a kifogásolt döntés meghozatala után csak hatvan napig lehet élni ezzel.

Ezt az új lehetőséget azonban nem érdemes újabb jogorvoslati fórumnak tekinteni, mert a bírói ítéletet csak akkor vizsgálják felül, ha egyértelmű, hogy a döntés az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályon nyugszik. A panaszosnak pontosan meg is kell határoznia, hogy milyen alkotmányos joga sérült.

A megalapozatlan beadványok elkerülése érdekében ügyvédkényszer lesz, ami már önmagában sokakat visszatarthat. A pénz azonban nem feltétlenül akadály, mert jogvédő szervezetek is képviselhetik a panaszost, s ha a rászorultságát igazolni tudja, az igazságügyi tárca jogi segítségnyújtó szolgálatától ugyancsak kaphat ügyvédet, bár ez vélhetően inkább lehetőség marad.

A rosszhiszemű panaszosok elriasztását szolgálja a tervezet szerint az is, hogy az AB húszezertől ötszázezer forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki, de még az indokolatlanul felmerült többletköltségeit is behajthatja.