Amikor az állami tűzoltókat „nem tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa-elhárítási tevékenységhez” veszik igénybe, a szolgáltatásért fizetni kell – írja majd elő egy belügyminiszteri rendelet.

Ilyen egyelőre nem túl sok van – a ferihegyi és az országházi tűzoltók tartoznak e körbe –, jövőre azonban ismét állami kézbe veszik a kilencvenes évek második felében az önkormányzatoknak átadott mintegy száz települési tűzőrséget. Az önkormányzati törvény tervezetében a tűzvédelem már nem is szerepel a települések feladatai között, hiszen 2012 januárjától a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítása alá kerülnek a tűzoltóságok.

Maszekmunkát eddig is végeztek a tűzoltók, s a filmforgatáson való részvételtől az emeleti erkélyről az épület párkányzatára kiszökött kutyakölyök mentéséig sok mindent csináltak. Helyhatósági intézményként pedig elég szabad kezet kaptak, és nagyjából a helyi tűzoltóparancsnokon múlott, hogy mit vállalnak el, s mit nem. De az is, hogy milyen szolgáltatásért kérjenek pénzt; például előfordult, hogy a kutyakölyköt ingyen hozták le az oromzatról.

Állami szervként viszont nincs helye az efféle szabadosságnak: jövőre csak azt tehetik, amire jogszabály alapján lehetőségük van. Amikor tehát a beavatkozás nem közvetlenül törvényből fakadó kötelezettség, azért fizetni kell.

Tüzet oltani, baleset sérültjét az autóból kihúzni, vihar következtében félig kidőlt s ezért közvetlen balesetveszélyt okozó fát kivágni természetesen továbbra is ingyen fognak. Állatot menteni viszont nem. Gödörbe esett lovon, a fáról lemászni képtelen kismacskán ettől kezdve vélhetően csak pénzért segítenek.

Viszont igencsak határeset lehet, hogy miként ítélik meg például egy darázsraj befogását. Ha ugyanis a fullánkos rovarok emberek testi épségét – szélső esetben életét – veszélyeztetik, nehezen képzelhető el, hogy a beavatkozást „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (…) vezetője által rendszeresített minta alapján megkötött írásbeli szerződés” alapján végezzék el. Szóval a darazsak ellen szükséghelyzetben bizonyára ingyen is védve leszünk.

Korántsem ilyen egyértelmű viszont, hogy mi a helyzet akkor, ha egy özönvízszerű eső önti el egy ház pincéjét. A vízeltávolítás ugyanis a fizetős munkák körébe tartozik, ráadásul az, ha a család autója vízben áll, életveszélyt sem jelent. Valószínű azonban, hogy a rendelettervezet nem erre az esetre vonatkozik – hiszen ez mégiscsak katasztrófaelhárítás –, s a tűzoltók segíteni fognak. Ám amennyiben egy kisebb zápor önti el a pincét, lehetséges, hogy nem jönnek térítés nélkül.

Egyébként a tűzoltók vállalhatnak többek között daruzást, fakivágást, épületbontást, mozgásképtelen jármű szállítását, teherfuvarozást, tárgyak kiemelését, de csak a területi katasztrófavédelmi szervezet vezetőjének előzetes hozzájárulásával, és a szolgálat ellátásnak veszélyeztetése nélkül. Ha tehát fát vágnak és baleset történik, azonnal félbe kell hagyni a munkát.

A tervezet a szolgáltatási díjakat nem szabja meg, csupán ezt rögzíti: haszonra kell törekedni. A bevételnek tehát fedeznie kell a munkaerő és az eszközök üzemeltetésének költségeit, sőt még az amortizációt is. Ez utóbbi tétel a központi katasztrófavédelmi szervezet bevétele lesz.