Ha hétfő, akkor vízmű és Pécs
Az elmúlt három hétfő mindig megszülte Pécsett a maga vizes drámáját (sokak szerint komédiáját). Mint arról írtunk, október 5-én, a Tettye Forrásház Zrt. biztonsági őrökkel akadályozta meg, hogy a Pécsi Vízmű vezetői bemehessenek a cég székházába. Az ügy előzménye az volt, hogy a pécsi közgyűlés szeptember 10-én eldöntötte: kivásárolja a Pécsi Vízműből a város kisebbségi partnerét, részvények 48 százalékát birtokló, francia Suez-csoportot.
A városatyák azért határoztak így, mert úgy látták, hogy a Suez az indokoltnál több pénzt szipkáz ki a vízműből, mindeközben drága a víz Pécsen. A város fölmondta az üzemelési szerződést a Pécsi Vízművel s rábízta egy újonnan alakított önkormányzati cégre, a Tettye Forrásház Zrt.-re. A Tettye két héttel ezelőtt azért foglalta el a vízmű székházát és belvárosi ügyfélszolgálati irodáját, mert azt tapasztalta, hogy a vízmű Suezhez hű vezetői vonakodnak átadni a szolgáltatáshoz szükséges vízművagyont.
A foglaláskor csak a vízmű 14 vezetőjét nem engedték be az épületbe, a cég 340 dolgozóját – munkáltatói jogutódlással - átvették a Tettyéhez. A vízmű birtokvédelmi eljárást indított székháza visszaszerzésére, de mivel ez az eljárás a bíróságon akár évekig eltarthat, a cég a múlt hétfőn ellentámadásba ment át. Nyirati István, a vízmű vezérigazgatója munkásgyűlést tartott a Tettyéhez átvett dolgozóknak, s azt állította, hogy ők még mindig a vízmű alkalmazottai, ezért csak Nyirati utasításának engedelmeskedhetnek. A dolgozókat megzavarta ez az állítás, ám a nap végére kiderült, hogy Nyirati álláspontja jogilag megalapozatlan, s a dolgozók valójában már a Tettye Zrt. állományában vannak.
Ezen hétfőn a vízmű vezérkara azzal lepte meg a várost, hogy visszafoglalta a Tettyétől az ügyfélszolgálati irodát. Az foglalásról a vízmű közleményt adott ki, s abban a lépést azzal magyarázták, hogy a Tettye jogtalanul használja a vízmű számítógépeit, s ezen keresztül a fogyasztók adatait. Ezt akarta a vízmű meggátolni.
Hogy a foglalás miképp zajlott, arról a közlemény nem szól. Kisbáró Edina, a vízmű szóvivője – kérdésünkre válaszolva - annyit elárult, hogy erőszakra nem volt szükség (ezt a rendőrség is megerősítette). A szóvivő nem tudta megmondani, hogy ezek után az iroda kinyit-e még, s ha kinyit, mi lesz a dolga. (Pénzt a fogyasztóktól nem gyűjthet, hisz októbertől a Tettye adja a vizet, s ő számlázhat.)
A Tettye közleményben reagált az ügyfélszolgálat elfoglalására, s abban felháborító médiabohóckodásnak minősítették a vízmű akcióját. A közlemény végén azt is közölték, hogy a Suez magyarországi képviselői a Tettye szerint törvénytelenségek sokaságát követték el, ezért a város feljelenti őket különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, csalás, pénzmosás, okirat-hamisítás és adócsalás gyanújával.
Winkler Tamás, a Tettye Zrt. vezérigazgatója – tudósítónknak – cáfolta, hogy cége a vízmű számítógépeit használva jogosulatlanul jut hozzá az ügyfelek adataihoz. Winkler azt állította, hogy a Tettye már hetek óta gyűjti az ügyfelek adatait, s a cég a saját adatbázisára építve küldi majd ki két hét múlva a fogyasztóknak a szerződéseket és a számlákat. Hogy a Tettye hol és mikor nyitja meg a saját ügyfélforgalmi irodáját, azt Winkler nem tudta megmondani.
Amúgy a pécsiek túlnyomó többsége támogatta, hogy a város bontson szerződést a vízművel. Ennek ellenére az, hogy a Tettye erőszakkal foglalta el a vízmű épületét, megosztotta a pécsieket. A város irányítói, elsősorban Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere és párttársa Nagy Csaba, alpolgármester – információink szerint – azért adták áldásukat a módszerre, mert tartottak attól, hogy ha a vízművagyon átadása elhúzódik öt-hat hónapig (a francia fél ennyi időt szeretett volna), akkor a vízművet lényegesen rosszabb kondícióval kapja meg az önkormányzat. A város vezetői azt állítják, hogy a vízmű - a veszteséges leányvállalatain keresztül - mintegy 2 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel, amiről a pécsi közgyűlésnek nem volt tudomása.
A fenti viták ellenére a vízszolgáltatás mindeddig zavartalan volt Pécsen. Mindamellett pécsiek aggódva gondolnak arra, hogy a súlyos adósságokkal küszködő város mekkora kártérítést kell majd fizessen a Sueznek. Ha erről a két fél nem tud megegyezni, akkor egy fővárosi illetve egy bécsi választott bíróság dönt az összegről. Páva Zsolt 2-5 milliárdra becsülte a kártérítést, a franciák 8 milliárdot is elképzelhetőnek tartanak. A város vezetői abban reménykednek, hogy a kártérítést 5-8 év alatt ki lehet fizetni a vízmű nyereségéből, s ezzel párhuzamosan a pécsi víz ára relatív mértékben olcsóbbodik. E téren a városi közgyűlés a héten megteszi az első lépést, s a testület – várhatóan – 13 forinttal csökkenti a víz köbméterének árát.