Az alaptörvény meglehetősen egyértelműen fogalmaz: nem lehet országos népszavazást tartani „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”. A parlament viszont elfogadta „a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényt.

Most már csak a köztársasági elnök léphet közbe, igaz, a megállapodás csak akkor lép hatályba, amikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a Felek eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges eljárásoknak”. Magyarország azzal, hogy az államfő kézjegyével látta el a dokumentumot, az eljárásoknak „eleget tett”, és nemigen lehet kétség afelől, hogy az Oroszországi Föderáció hasonlóképpen „eleget tesz” az ott kötelező eljárásoknak.

Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről azonban 1989 – tehát a népszavazásról szóló első törvény elfogadása óta – nem lehet referendumot tartani. Így valószínűleg okafogyottá válik az Együtt – a Korszakváltók Pártja és Párbeszéd Magyarországért Párt kezdeményezése is. Azt kérdeznék ugyanis, „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”.

Az egyezmény pedig éppen arról szól, hogy a „Felek együttműködnek a Magyarország területén levő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új (…) blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését”. A referendum így jogilag kizárt.

A két párt korábban négy kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVI). Egyetért-e ön azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig – ezekre vártak volna választ.

Az új népszavazási törvény hatályba lépése miatt a beadványt visszavonták, és január 24-én már csak egyetlen kérdéssel álltak elő. Az újabb kezdeményezés azonban el sem jutott az NVI-hez, mert azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke saját hatáskörben – formai okokra hivatkozva – visszautasította.

A kezdeményezők a döntést vitatták, mindazonáltal a vélelmezett hibákat korrigálták, és január 31-én ismét kérték az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Erről a bizottságnak – miután a harminc napos határidőt az eredeti kezdeményezés benyújtásától kell számolni – február 23-ig döntenie kell.

Miután az államfő a törvényt aláírta, azzal a parlament „felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény (…) kötelező hatályának elismerésére”. Az NVI önmagában erre hivatkozva is elutasíthatja a referendumot, akár meg sem várva, hogy az orosz fél is „eleget tesz” az eljárásoknak.

Mellesleg az államközi szerződés szinte felbonthatatlan, mert az általános rendelkezések között szerepel, hogy annak felmondása „jogi szempontból nem érinti az egyes, a jelen Egyezménnyel összhangban, annak hatása alatt kötött Megvalósítási Megállapodásokat vagy bármilyen más megállapodást”. Ha tehát a paksi beruházás kapcsán valamilyen kontraktus születik, az abban foglaltakat kőbe vésett szövegnek lehet tekinteni.