Korábban a pécsi önkormányzat intézményei fizettek ilyen címen havi bérkiegészítést közalkalmazottaiknak, ám tavaly – takarékossági okokból – a bankszámla-kompenzációt megszüntették. Az érdekképviseletek ezt a lépést vitatták, ám a várost nem sikerült meggyőzniük. Ezért Nagy Erzsébet – aki amúgy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője – magánemberként pert indított saját iskolája ellen. A Pécsi Munkaügyi Bíróság a múlt héten meghozott ítéletében kimondta, hogy a munkáltató kell fizesse alkalmazottjának bankszámlavezetésből adódó költségét, a havonkénti egyszeri pénzfelvétel díját, valamint az éves kártyadíjat. Azt, hogy az iskola fellebbez-e azt ítélet ellen, még nem lehet tudni.

Ha a verdikt jogerőssé válik, akkor a pécsi önkormányzat intézményeiben dolgozó 5800 közalkalmazott okkal követelheti az elmúlt két esztendőben elmaradt bankszámla-kompenzációt. E számlák éves költsége pénzintézetenként 5-10 ezer forint között mozog, s így a baranyai megyeszékhely összesen 50-100 millió forintot kell visszamenőleg megfizessen dolgozóinak.

A jogerős ítélet azonban nemcsak a pécsi önkormányzatnak okozhat kiadást. Országszerte különböző annak gyakorlata, hogy egy önkormányzat állja-e alkalmazottai bérátutalásának banki költségeit. Van, ahol már korábban sem fizettek ilyen bérkiegészítő juttatást, van ahol az elmúlt években szüntették meg, s van, ahol még ma is fedezik az alkalmazottak bérátutalásának banki költségeit. (Az elmaradt kompenzáció miatt egyébként másutt is indultak jogviták és perek.) Nagy Erzsébet szerint per jogerős megnyerése után országosan akár a tíz milliárdot is elérheti a közalkalmazottak jogos követelése. A pécsi pedagógus hozzátette: alapvetően az önkormányzatok lehetnek a vesztesei az általa indított pernek, holott a felelősség az államé. Hisz miközben a törvényalkotók kötelezték az önkormányzatokat arra, hogy a bankon át vagy postai úton fizessék ki dolgozóik illetményét, a banki és a postai utalás költségeire az állami büdzsé nem biztosított plusz forrást a településeknek.