Vajon ugyanakkora esélye van a tüdőátültetésre egy egyetemi tanárnak, mint egy írástudatlan betegnek? Aligha. S a legmodernebb, gyors hatású gyógyszerek szedésére? Nem, mert mindkét drága terápia fokozott együttműködést igényel a betegtől. Ha nem képesek megfelelő szinten olvasni, és még az anyanyelvükön is gyenge a beszédértésük, akkor számos modern gyógymódból kimaradhatnak – hívta fel a figyelmet Élő Anita egészségügyi szakújságíró az MSD Magyar Tudományos Akadémián megtartott konferenciáján.

A rendezvénnyel párbeszédre hívták az egészségügyi ellátórendszer szereplőit és a média képviselőit. Az amerikai lakosságnál ötből egy, Magyarországon háromból egy funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy még egy bulvárlapot sem tud elolvasni, nemhogy egy gyógyszer használati utasítását.

A Heti Válasz újságírója szerint az egészségügy egyik legfontosabb kihívása az, hogy ha a betegek 42 százaléka még azt sem érti, mit jelent az, hogy éhgyomorra kell bevenni a gyógyszert, akkor hogyan lehet alanya az orvosi hightechnek, amely jóval szorosabb együttműködést igényel? Választ kell találni erre a problémára, mert az alacsonyan iskolázottaknak amúgy is sokkal rosszabbak az életkilátásai, mint az iskolázottaknak; ha nemcsak nagyobb arányban fognak megbetegedni, de a modern egészségügyi szolgáltatások egy részéből is kimaradnak, az olló tovább nyílik.

Ám erre az esélyegyenlőségi tényezőre jóval kevesebb figyelem jut, mint az egészségügy finanszírozására vagy a hálapénzre. Kiderült, az egészség nálunk nem tartozik a vezető témák közé: amíg például az amerikai Time magazinnak tavaly 9 egészségügyhöz kapcsolódó címlapja volt, addig a Heti Válasznak egy sem.

Új befektetés nélkül is megkétszerezhetné a gyógyszerek hatékonyságát, ha sikerülne változtatni azon a trenden, mely szerint a betegeknek akkor is csak mintegy fele veszi be gyógyszerét, ha tudja, hogy az létfontosságú számára – mondta Michael Rosenblatt, a Merck globális egészségügyi igazgatója.

A pácienseket képviselő igazgató az egészségtudatosságot tartja kulcsnak cégük küldetésének eléréséhez, azaz az új gyógyszerek fejlesztéséhez és azok hozzáférhetővé tételéhez is. Mint elmondta, tapasztalatai szerint Európában megváltozni látszik a betegek szerepe, akik egyre hangosabbak, és az Európai Bizottság is egyre inkább olyan egészségpolitika kialakítására törekszik, amely a tájékozott beteg, a kétirányú kommunikáció felé mutat.

Az orvosok és betegek közötti kommunikáció egyik leggyakrabban vizsgált témaköre napjainkban az úgynevezett "health literacy", amelynek egyelőre nincs elterjedt magyar fordítása. Azt fejezi ki, hogy a páciens mennyire tudja megérteni és alkalmazni az egészségügyi információkat – mondta el a többi közt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 1993 óta működő kommunikáció részlegét vezető dr. Pilling János.

Az első hazai orvosi kommunikáció tankönyv szerkesztője szerint a lakosság harmadának-felének okoz nehézséget az egészségügyi információk megértése. Mindez azonban nem feltétlenül alacsony iskolázottságra vezethető vissza: a magasan képzett emberek számára is gondot jelenthet a sokszor bonyolult orvosi ismeretek megértése, mivel nem járatosak az egészségügyi területeken, miként orvosok körében is előfordul, hogy nem használják jól a fogalmakat.

Éppen ezért számos ajánlást igyekeznek megfogalmazni annak érdekében, hogy a páciensek jobban megérthessék az egészségügyi információkat.

Mint Pilling János elmondta, a legfontosabb, hogy érdemes támogatni a betegeket abban, hogy kérdezzenek, és természetesen kérdéseikre érdemi választ is kell adni. Sok egészségügyi dolgozó azt hiszi, elegendő, ha elmondja betegének a tudnivalókat, így azonban nem tudhatja, hogy a beteg megértette-e a hallottakat, így mindenképpen a kétirányú beszélgetés javasolt orvos és beteg között.

Jobb, ha a beteg valamilyen írásos anyagot is kap (pl. betegtájékoztatót), vagy az orvos ajánl neki olyan internetes oldalt, ahol a további információkat akár vizuálisan (pl. videofilmen) is illusztrálják. Sokat segíthet az információk vizuális ábrázolása is – emlékeztetett az egyetemi oktató, aki hangsúlyozta, érdemes megtalálni a betegek számára legmegfelelőbb betegoktatási módozatokat, sok vizsgálat bizonyítja ugyanis, hogy ezek mérhető eredményt is hoznak: alkalmazásukkal csökken például a kórházi felvételek száma, jobbak lesznek a terápiás eredmények, javul az életminőség.

A betegek oktatásában azonban nemcsak az orvosok, hanem a betegszervezetek is szerepet vállalhatnak, amelyek jelentős szereppel bírhatnak a bizalom helyreállításában is. A többi közt erre hívta fel a figyelmet dr. Pogány Gábor, aki több betegszervezet képviselőjeként arról beszélt, hogy az értékválság mellett totális bizalomhiány van Magyarországon. Nem bízunk az orvosban: Európában ez a betegek 28, Magyarországon mintegy 38 százalékára igaz, de nem bízunk a gyógyszeriparban és a gyógyszerekben sem. Gyakran elhangzik, hogy az ötödik leggyakoribb halálok a gyógyszermellékhatás, s a forgalomban lévő készítmények 70-80 százaléka csak a betegek 40-50 százalékában hat, ezért is haladunk a személyre szabott orvoslás felé.

Manapság a jogtudatosság jobban fejlődik Magyarországon, mint az egészségtudatosság – jelentette ki a többi közt dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet első, lemondott elnöke, aki szerint előbb-utóbb változás várható az orvos-beteg viszonyban idehaza is. E trendek közé tartozik, hogy már ma is sokan hozzájutnak olyan releváns egészségügyi információkhoz, amelyek csökkentik az orvosok és betegek közötti információs aszimmetriát. „A mindent passzívan tűrő betegből így hamarosan kiművelt beteg válhat, aki esetleg többet tud egy-egy kérdésről az ügyeletes orvosnál" – fogalmazott Kovácsy Zsombor, aki szerint ehhez elegendő lehet a jó angoltudás és az internet megfelelő használata, amellyel akár a legrangosabb szaklapok cikkei is elérhetők.