Eddig száztíz haláleset hozható összefüggésbe az újinfluenzával, közülük öten voltak várandósak, de egyikük sem kapott védőoltást. A tragikusan elhunyt várandósok koraszülött csecsemői közül kettő nem élte túl a megbetegedést - közölte Falus Ferenc országos tiszti főorvos azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet azért hívtak össze, hogy magyarázatot adjanak a Kútvölgyi úti klinikán két héttel ezelőtt életét vesztett asszony halálának okairól.

A Népszabadság számolt be arról, hogy január közepén meghalt az az nő, akit a várandós fertőzöttek közül elsőként vettek le a lélegeztető-gépről, sőt haza is engedték, ám néhány napon belül súlyos állapotban került vissza a kórházba. Gál János professzor, az asszony kezelőorvosa arról tájékoztatott, hogy a kismama december 3-án került a klinikára és két hétig volt lélegeztetőgépen. Miután a gépről levették, még kilenc napot töltött az intenzív osztályon, majd átkerült a rehabilitációs osztályra - jó állapotban. Hat nap után gyógyultan távozott az kórházból. A nőnél azonban úgynevezett légmell alakult ki, ami súlyos, életveszélyes állapot - ismertette az orvos. Ekkor azonnal visszavitték a kórházba, ahol a kezelés részeként ismét gépi lélegeztetést kapott. Két hétig küzdöttek az életéért.

Gál János hozzátette: akkor már nem volt H1N1-fertőzött a kismama, a hosszú gépi lélegeztetés miatt alakult ki szövődmény a tüdejében. Az orvos tájékoztatása szerint a hosszan tartó lélegeztetésnek komoly szövődményei vannak, és olyan esetekben, amikor a vírus amúgy is roncsolja a tüdőszövetet, hatványozottabban előfordulhat szövődmény.

"Mindenkinél, akit hosszan tartanak lélegeztetőgépen, léphet fel szövődmény több hét vagy akár hónap után" - mondta Gál János. Az idő előrehaladtával azonban csökken a szövődmény kialakulásának esélye.

Az intenzív osztályon életmentő beavatkozás a lélegeztető gép alkalmazása. Azonban mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek súlyos szövődményei. Az intubálás során (amikor átjárhatóvá teszik egy eszközzel a légutat) megsérülhetnek a fogak, a garat, a gége, a nyelőcső, a légcső, rendellenesen reagálhat a szív, esetleg erek is sérülhetnek. A lélegeztetéssel a beteg elvesztheti a légúti védelmi funkcióját: a tüdőbe, alsó légutakba közvetlenül bejuthatnak kórokozók, kialakulhat kórházi baktérium okozta tüdőgyulladás is.

Amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt, a beteg vért köphet, hosszú hetekig köhögés kínozhatja. A lélegeztetés szövődményeként számolni kell a légmell kialakulásával is, ami azt jelenti, hogy a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy folyadék kerül, ami miatt a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik. A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba.

Csak a gyors orvosi segítség teremti meg az esélyt a túlélésre, de még így is, a súlyos, lélegeztetett betegeknek kevesebb, mint a felét sikerül megmenteni.