A parlament ezzel jóváhagyta az alkotmányügyi bizottság egy héttel ezelőtti állásfoglalását, pontosabban elvetette az annak elutasítására irányuló, Molnár Csaba DK-alelnök jegyezte kérelmet. Molnár kérelmét tizennégyen támogatták a szavazáskor: az érintett képviselők - rajta kívül Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Szűcs Erika, Vadai Ágnes és Vitányi Iván - és a jelenlévő LMP-s politikusok, 277-en - a fideszes, a KDNP-s és a jobbikos képviselők - nemmel voksoltak, az MSZP-frakció nem vett részt a szavazáson.

Molnár Csaba a vitában arra hivatkozott: szocialista frakciótagságuk nem kilépéssel, hanem az új képviselőcsoport megalakításával szűnt meg, így az Országgyűlés korábbi gyakorlata alapján nem kellene fél évre a függetlenek közé ülniük. Kifejtette, ezt támasztja alá, hogy az MDF-ből tizenöt évvel ezelőtt távozó politikusok azonnal megalakíthatták a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) képviselőcsoportját.

Hozzátette, tudják, hogy az ország leminősítésének elkerülése vagy a közoktatás átalakítása sokkal fontosabb kérdés, mint a frakcióalakítási ügy, ezért szavai szerint most utoljára foglalkoznak az utóbbival. Felszólalásában azt állította, hogy kezdeményezésüket a Fidesz, a KDNP és a Jobbik "állandó koalíciója" gátolja meg.

"Nem az MSZP és nem Mesterházy Attila hibás ebben az ügyben" - hangsúlyozta arra válaszul, hogy a kereszténydemokrata Rubovszky György korábban azt mondta, ha a független képviselők szerint a szocialista frakcióvezető nem mondott igazat, amikor a kilépésükről tájékoztatta Kövér László házelnököt, pereljék be. Molnár Csaba erre úgy reagált: eszük ágában sincs.

Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke (KDNP) elmondta: a testület Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető házelnöknek írt levelére alapozta határozatát, eszerint a tíz képviselő kilépett az MSZP frakciójából, így vonatkozik rájuk a frakcióalakítási moratórium.

A mostani eset és az MDNP-frakció létrejöttének körülményei nem egyeznek meg, de ha megegyeznének, az sem kötné az alkotmányügyi bizottságot és az Országgyűlést, mivel a parlamenti döntéshozatal nem precedensalapú - emelte ki.

Az ugyancsak kereszténydemokrata Rubovszky György arról beszélt: a parlamentnek nem feladata bizonyítási eljárás lefolytatása, a gyakorlat alapján a Házat kötik a frakcióvezetői bejelentések, azok valóságalapját nem vizsgálják.

Ugyanígy érvelt a jobbikos Balczó Zoltán, aki azt is kifogásolta, hogy Molnár Csaba az általa benyújtott irományokban a Demokratikus Koalíció frakciótagjaként azonosítja magát. Párttársa, Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: a tíz képviselőnek a függetlenek "keserű kenyerét" kell ennie, "mielőtt a börtönkosztra váltanak".

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője támogatta Molnár Csaba indítványát, mondván hogy az ügy tisztázatlansága miatt az alkotmányügyi bizottságnak új állásfoglalást kellene hoznia. Szerinte megvizsgálandó, hogy Gyurcsány Ferencék távozásról szóló szóbeli bejelentése csak a politikai cirkusz része volt vagy vannak parlamenti következményei. Hangsúlyozta, hogy a házszabály alapján bizonyos esetekben lehetséges az azonnali frakcióalakítás, az ügyben pedig sem kilépési, sem kizárási nyilatkozat nincs senkinek a kezében.

Támogató döntésüket attól függetlenül hozták meg, hogy mit gondolnak az érintett tíz képviselőről - emelte ki.

Az elhangzottakra válaszul Molnár Csaba közölte: elutasító döntés esetén - amit borítékolt - áprilisi hatállyal még ezen a héten ismét beadják a frakcióalakítási kérelmet.

Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját, vezetője Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter.

A frakcióalakításról másnap Molnár levélben tájékoztatta a házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra.

Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik. Ugyanakkor 1996-ban volt már példa arra, hogy új frakció alakításakor a képviselőknek nem kellett fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből a képviselőcsoportot vezető Szabó Iván vezetésével kiválók azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját.