Gyurcsány nem vesz részt a 'rosszindulatú, hazug színjátékban'
A szocialista politikus az Országgyűlés elnökének küldött levelében úgy ítéli meg, az albizottság alkalmatlan feladatának teljesítésére, mert tagjai közül többen sértettként, vagy sértettek jogi képviselőjeként, terrorcselekmény előkészületével és az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel meggyanúsított személy védőjeként közvetlenül érintettek a testület vizsgálatát képező cselekményekben. Az albizottság tevékenységét "rosszindulatú, hazug politikai színjátéknak" nevezi.
Gyurcsány Ferenc a levelében közölte: annak ellenére, hogy nem megy el a pénteki meghallgatásra, néhány kérdésre írásban válaszol a 2006. őszén történtekkel kapcsolatban.
Úgy fogalmazott: tudja, hogy sokakat megrázott és felháborított az őszödi beszédként ismertté vált beszéde, érti és elfogadja, hogy belső politikai vitában használt szenvedélyes túlzásai, túlfűtött megfogalmazásai sérthették a választók egy részének érzékenységét, megingathatták hitüket a kormányban. Ezt akkor is fontos és mérlegelendő körülménynek tartja, ha szerinte sokan voltak és vannak olyanok is, akik megértették a szöveg valóságos üzenetét, és hazugság helyett igazságbeszédként tartják azt számon.
A volt kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felháborodás, a kormány ellen megfogalmazott bármilyen éles kritika sem teszi jogszerűvé azt a felfordulást, azt a rombolást, amelyet megdöbbenve és megütközve tapasztalt az ország többsége 2006. őszén.
"Nincs ok megérteni és felmenteni az elszabadult brutalitást, a rendőrök megtámadását, a televízió felgyújtását. A kormányt szabad kritizálni, lehet ellene tüntetni, de az alkotmányos rendre, a köztársaságra nem lehet rátámadni, márpedig a demonstrálók jelentős része, a hangadók ezt tették" - szögezte le.
Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, a Fidesz 2006 végén keresetet nyújtott be Vadai Ágnes ellen azt sérelmezve, hogy a szocialista képviselő egy sajtótájékoztatón azt mondta: "bizonyíték van arra, hogy a szervezett rendbontók politikai kapcsolatai nem kizárólag a szélsőjobboldalhoz - Hatvannégy Vármegye, Lelkiismeret '88 vagy a kuruc.info köré csoportosuló személyekhez - kötődnek, hanem egészen az Orbán Viktor irányította Fideszhez vezetnek."
Felidézte: a Fidesz keresetében annak megállapítását kérte, hogy Vadai Ágnes valótlanságot állított, de jogerősen elvesztette a pert, vagyis - mint írta - a bíróság szerint a képviselő igazat mondott akkor, amikor azt állította, hogy a Fidesznek politikai kapcsolatai voltak a szervezett rendbontókhoz.
Azt írta Kövér Lászlónak, hogy 2006. őszén a jobboldal, a Fidesz és a "Fidesszel egy tőről fakadó jobboldali radikális csoportok" által hosszú évek óta épített gyűlölet talált önmagának hamis önigazolást és ürügyet a baloldali-liberális koalíció megbuktatására. "Meggyőződésem, hogy önök érdekeltnek gondolták magukat, hogy minél nagyobb legyen a felfordulás, és a fenti bírósági ítélet alapján bizonyítva látom azt is, hogy ott álltak a rendzavarás hátterében" - tette hozzá.
A volt miniszterelnök véleménye szerint ma már tudni lehet, hogy a rendőrség nem volt kellően felkészülve a kialakult helyzet kezelésére. Tragikusnak tartja, hogy ártatlan civilek és munkájukat tisztességgel végző rendőrök százai sebesültek meg, ami miatt a sajnálatát fejezte ki.
Gyurcsány Ferenc úgy látja: a rendőrök - minden hiányosság ellenére - a köztársaságot, annak intézményeit védték, a demonstrálók jelentős része pedig átlépve az alkotmányosság kereteit, a köztársaság rendjére tört. "Ezért én, és az akkori kormánypártok alapvetően a rendőrök, és (...) a köztársaság pártján álltunk, önök ezzel szemben a bajkeverőket, a randalírozókat mentették" - írta az Országgyűlés elnökének.
Kitért arra: miniszterelnökként természetesen többször is beszélt a rendőri vezetőkkel, részt vett a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, tájékoztatót, értékelést kért, továbbá megfogalmazta elvárásait.
"Ez utóbbiak világosak voltak: a rendőrség minden rendelkezésére álló eszközzel, határozottan, de természetesen jogszerűen eljárva védje meg a közrendet. Akkor követtem volna el hibát, ha nem ezt teszem. Konkrét rendőri intézkedésre utasítást nem adtam, mert nem adhattam: nem volt hozzá jogom, speciális szakértelmem, és késztetésem sem. Nem így kormányoztam" - olvasható a levélben.
Gyurcsány Ferenc álláspontja szerint az albizottság az összetétele miatt elfogult, így politikai értelemben illegitim.
Megfogalmazása szerint ha törvény vagy az alkotmány kötelezné rá, akkor nem lenne választása és részt venne az albizottság ülésén, de ilyen alkotmányos kötelezettsége nincsen. Ezt egy Alkotmánybírósági határozatra hivatkozva állítja, amely szerint a parlamenti bizottságok alkotmányellenes helyzetben működnek, ezért annak megszüntetéséig az országgyűlési bizottságok vizsgálatainak "az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulniuk".
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az albizottság elnöke ezzel szemben alkotmányos kötelezettségéről beszélt, ezért kifogásolta a fideszes politikus felkészültségét.
"Összességében tehát azt mondhatom, hogy nincs okom arra, hogy önkéntesen részt vegyek egy rosszindulatú, hazug politikai színjátékban" - közölte a házelnökhöz címzett levelében a volt kormányfő.
A Fidesz és a Jobbik is szankcionálna
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője arra kérte a kormánytöbbséget, támogassa törvénymódosítási javaslatát, amely a bűncselekmények közé sorolná, és börtönnel sújtaná a parlamenti bizottságok előtt meg nem jelenőket. A politikus közölte: Gyurcsány "megszegte képviselői esküjét, szembehelyezkedett az alkotmánnyal, és ezzel tökéletesen bebizonyította azt, hogy azok a véres események, amelyek 2006 őszén történtek, az ő szellemiségében zajlottak" - fogalmazott az albizottság alelnöke.
A jobbikos honatya azt kérte, hogy október 4-én házszabálytól eltérő módon fogadják el javaslatát, soron kívül hirdessék ki, majd küldjenek Gyurcsánynak újabb meghívót.
Gyurcsány Ferenc szánalmasan magyarázkodik - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke, miután a volt miniszterelnök levélben utasította el a megjelenést a testület előtt.
A kormánypárti politikus leszögezte: az alaptörvény és a Gyurcsány Ferenc által hivatkozott alkotmánybírósági határozat is "teljesen egyértelmű": a parlamenti bizottságok előtti megjelenés alkotmányos kötelezettség. Gyurcsány "nem először állít valótlant" - mondta, hozzátéve, hogy ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be a távolmaradás szankcionálására.
Révész Máriusz fideszes képviselő azt emelte ki, hogy nem meglepő Gyurcsány távolmaradása, így kisebb presztízsveszteséggel "úszta meg", mint ha válaszolnia kellett volna például arra: politikai döntés volt-e a 2006 szeptemberi Kossuth téri demonstráció választási gyűléssé minősítése.
Kötelező elmenni vagy sem?
Ami a jogi legitimitást illeti, Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke korábban azt mondta: az Alkotmány szerint mindenkinek kötelező megjelennie és vallomást tennie a testület előtt. „Más kérdés, hogy a jelenlegi magyarországi joggyakorlatban ez szankció nélküli jogsértés. (...) Néhány napja Gyurcsány Ferenc az 1989-ben módosított, a mai napig hatályos Alkotmány védelmezőjeként lépett fel. Barátja, fegyvertársa, minisztere, Szilvásy György ezt az Alkotmányt tiporta sárba, amikor egyik kötelező rendelkezését figyelmen kívül hagyva nem jött el a bizottsági meghallgatásra. Kíváncsi leszek, hogy Gyurcsány az általa megvédeni szándékozott alkotmány egyértelmű rendelkezését figyelmen kívül hagyja-e, vagy sem. Ez most pénteken kiderül" - fogalmazott korábban a politikus.
Ehhez tartozik, hogy a vizsgálóbizottságot nem az Országgyűlés hozta létre, „csupán" egy albizottságról van szó, amelyet maga a testület hívott életre. Az Alkotmánybíróság által meghozott korábbi határozata pedig megállapította, hogy a bizottságok vizsgálati tevékenységét szabályozó részletes szabályozás nincs kidolgozva, ami egyébként alkotmányellenes helyzetet eredményezett. Ugyanez az AB-határozat megjegyzi: az országgyűlési bizottságok vizsgálatainak (meghallgatásoknak, adatkezeléseknek, stb.) - a hiányolt törvényi garanciák megalkotásáig - „az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulniuk". Ebben az utóbbi esetben a megjelenési kötelezettség csak az Országgyűlés által létrehozott bizottságokra vonatkozik, vagyis az albizottságra nem.