A volt miniszterelnök pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) oktatáspolitikai konferenciáját megnyitva csütörtökön azt mondta: Orbán Viktornak mennie kell, mert nem a nemzet egészét, hanem csak a világnézetét osztó keresztény-konzervatív középosztályt képviseli. Ennek a jele és a meglévő társadalmi különbségeket növeli szerinte, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat a kabinet a tankötelezettség korhatárának leszállításával kilöki a közoktatásból 16 éves korukban.

Kitért arra, hogy a "baloldali liberális progresszió" a jobboldal vádjaival szemben nem értékmentes, hanem világnézetileg semleges oktatási rendszert kíván, amely a humanizmus értékeit közvetíti, jóságra, becsületességre, a munka tiszteletére, a nemzet eredményeinek tiszteletben tartására nevel, de nem mondja meg, hogy a jóság forrása Isten vagy ember.

Ezért is ellenzi a DK, hogy az egyházi fenntartású iskolák több pénzt kapjanak, mint az államiak, ez ugyanis ahhoz vezetett - folytatta Gyurcsány Ferenc -, hogy önkormányzatok sora adta át oktatási intézményét valamely egyháznak, amelyek egy része "erőszakos evangelizációt" kezdett azokban. Elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek nevezte emellett, hogy azokon a településeken, ahol csak egy iskola van, az egyházi fenntartású legyen.

A pártelnök bírálta a felsőoktatási intézmények vezetőit, amiért nem támogatták a szocialista kormány által kezdeményezett tandíjrendszert. Szerinte az igazságos szisztéma lett volna, átjárással az állami és a tandíjas képzés között, így nem pusztán a felvételi teljesítmény határozta volna meg, hogy egy diáknak fizetnie kell-e vagy sem.

Ennek alternatívája, amit a Fidesz most tesz: az állami finanszírozású képzési helyek számának drasztikus csökkentése, bizonyos képzési ágakban szinte lenullázása - tette hozzá, megjegyezve: az egyetemi vezetők "részben maguknak keresték a bajt", azt, hogy húszévnyi bővülés után most csaknem 40 százalékkal csökken az államilag támogatott felsőoktatási helyek száma.

A keretszámok meghatározásával kapcsolatban kifejtette, a mostani változások a tervgazdálkodást vezetik be a felsőoktatásban, így az egyetemeknek és a főiskoláknak nem a hallgatókért, hanem a minisztérium kegyeiért kell majd versenyezniük, ami rontja hatékonyságukat.

Gyurcsány Ferenc a kormányt kritizálva úgy fogalmazott: ha a jelenlegihez hasonló oktatáspolitika lett volna az 1970-es évek végén, Orbán Viktorból legfeljebb bányász, belőle pedig kocsikísérő vagy technikus lehetett volna.

Az elmúlt húsz év tanulsága - amelyet a DK levont -, hogy a demokratikus választás nem lehet zsákbamacska, a kampányban "kevesebbet kell udvarolni" az embereknek, és minél konkrétabban beszélni arról, hogy mire kérnek mandátumot - jelentette ki.

A volt miniszterelnök arról is szólt, pártja nem folytatja a Fidesz ellenzéki politikáját, amely mindenkinek több pénzt ígért. Azt mondta: az oktatás és a kultúra az egyetlen ágazat, amelyre a DK kormányon a jelenleginél többet költene, minden más területen ezt előrevetíteni felelőtlenség lenne. Véleménye szerint két rendkívül nehéz költségvetési év következik, így a büdzsé 2014-re az egyensúlyhoz közeli állapotban lehet, de szétosztható tartalékokra nem lehet számítani.

A DK-s Arató Gergely, aki a Gyurcsány-kormány idején az oktatási tárca államtitkára volt, majd Gyurcsány Ferenccel együtt távozott az MSZP-ből, arról beszélt: Magyarországon az alapfokú végzettségűek alig negyede talál munkát, míg Európában minden második, de ez arány ott is csökken.

Ezzel szemben - mutatott rá - a diplomás pályakezdők között kisebb a munkanélküliség, mint a népesség egészében, a közgazdász és a jogász végzettségűek között pedig alig 5 százalék, vagyis valótlanság állítani, hogy ezek a képzési területek ontják magukból az állástalan fiatalokat, ezért kellett a keretszámokat radikálisan csökkenteni.

A politikus a megoldandó problémák között azonosította például, hogy vonzóvá tegyék a műszaki felsőoktatást.

Polónyi István oktatáskutató, a debreceni egyetem tanára a köznevelési törvény hatásait elemezve elmondta: a központosítás intézmények összevonásához, bezárásához, pedagógusok elbocsátásához vezet, miközben a költségigényes változtatások a ciklus végéig nem fejeződnek be, így a következő kabinetekre rónak terheket.

Kérdésesnek nevezte, az intézmény- és a pedagógushiány miatt megvalósítható-e a három éves kortól kötelező óvodáztatás, amely éppúgy jelentős költséggel jár, mint az egésznapos iskola, a kötelező napi testnevelésóra bevezetése, illetve a pedagógus-életpályamodell, amely mire kiépül, évi 450 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Hangsúlyozta, valószínű, hogy ezek a célok a ciklus végéig teljesületlenek maradnak.

Ezzel szemben a felső tagozatok összevonása jövőre kétezer, a tankötelezettség leszállítása pedig a következő években csaknem ötezer pedagógus elbocsátásához vezethet - mondta Polónyi István.