Gyurcsány: Nincs oka félelemre se szlováknak, se magyarnak
Látogatást tett tegnap Békéscsabán a Szlovák Tájházban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és találkozott az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel is.
Fuzik János, az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke korábban levélben kérte Kiss Péter kancelláriaminiszter segítségét a békéscsabai szlovák tannyelvű gimnázium felújításához. A középiskola pályázott európai uniós támogatásra, de a szükségesnél kevesebb pontot ért el, ezért nem nyert. Ján Kubis szlovák külügyminiszter ezt szóvá tette korábban Göncz Kinga magyar külügyminiszternek.
A történtekre reagálva Gyurcsány Ferenc tegnap Békéscsabán azt mondta: 252 magyar oktatási intézmény kapott felújítási támogatást, közülük 39 kisebbségi oktatással foglalkozik. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon a kisebbségi iskoláknak járó állami normatíva 30 százalékkal magasabb, mint a többségi nyelven tanító iskoláké. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország nemcsak a magyaroké, hanem az itt élő szlovákoké, horvátoké, románoké – a kisebbségeké is. Gyurcsány szerint a politika bűnös kártyája, ha valaki elvitatja egy másik állam létezését, függetlenségét. A történelmi Magyarország sok népnek volt a hazája, és a helyén több ország jött létre. A szlovákok önálló államot alakítottak, Magyarországnak ezt az államot tiszteletben tartja. Magyarországnak nincsen félnivalója az ő szlovákjaitól, és Szlovákiának az ő magyarjaitól.
Fuzik János azt hangsúlyozta: javítani kell a szlovák nyelvű médiumok helyzetét, lehetővé kell tenni – részben szlovák segítséggel – a szlovákiai tévécsatornák műsorának vételét. Kijelentette: a hazai szlovák kisebbség tagjai lojális állampolgárai a Magyar Köztársaságnak, békében kívánnak itt élni, elemi érdekük, hogy jó szomszédi viszony alakuljon ki Szlovákiával, és elítélnek mindent, ami a magyar-szlovák viszonynak kárt okoz.
A miniszterelnök látogatása idején a Jobbik és a Magyar Gárda tüntetést rendezett a városban, ahol korábban – legutóbb dunaszerdahelyi meccs kapcsán – tiltakozásokra került sor: festékkel fújták le a város szlovák nevét a település határában elhelyezett táblákon, a békéscsabai szlovák iskola falán, szlovákellenes feliratok jelentek meg egy gyulai szlovákok által lakott házon, a szlovák konzulátus előtt szélsőjobboldali demonstrációt tartottak. A tegnap tüntető gárdisták egyike szerint nem a helyi szlovákok ellen demonstráltak, hanem – a miniszterelnök távozását követelték.
A Szlovák Tájház környékén érdeklődve több járókelő azt mondta: nem is tudja, hogy a miniszterelnök a városban tartózkodik, és egyébként is, a nemzetiségi kérdéseknél, sőt a magyar-szlovák viszonynál is jobban érdekli, hogyan fogja megkeresni a hidegre fordult időben a fűtésszámlára valót. Egy gumiszerelő műhelyben dolgozó férfi kérdésünkre azt mondta:
– A többséget még nem nagyon érdeklik a szomszéd országokkal kapcsolatos ellentétek, de ha tovább romlik az életszínvonal, akkor a szélsőségesek hatása erősödhet. A jólét nem nőtt, a szabadság viszont sokak számára azt jelenti, hogy szabadon átjárhatnak a szomszéd országokba randalírozni.
Békéscsabán a 20. század elején még a szlovákok voltak többségben, ma a magukat szlováknak vallók aránya mindössze 5,9 százalék a városban. A 2001-es népszámláláson az országban összesen 17693-an vallották magukat szlováknak. Az anyanyelvüket rendszeresen már csak kevesen, főleg az idősebbek használják. Ugyanakkor – például a szlovák gimnáziumból – Pozsonyba is járnak a tanulók az irodalmi szlovák nyelvet gyakorolni.
