Gyurcsány: nem voltam elég jó, de Attila jobb lesz!
Tizedik évértékelőjét tartotta szombaton Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke. Az ex-miniszterelnök először még 2005-ben – még az ország hivatalban lévő vezetőjeként – mondott évértékelőt a Parlamentben, amelyet 2009-ig további négy követett. A DK elnöke immár hagyományosan, az egyik budapesti szálloda rendezvénytermében beszélt a hallgatóságához, amelyben jelen volt az Összefogás több vezetője mellett Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt is. Gyurcsány beszéde elején külön köszöntötte az MSZP elnökét és mint a „következő kormány miniszterelnökét” mutatta be, kérve neki tapsot.
A DK vezetője azt mondta, hogy eredendően egy harcos kampánybeszédet akart tartani, de – mint mondta – ekézni a kormányt és „megütni” a jelenlegi miniszterelnököt nem jelent igazi kihívást, ennél jóval mélyebbre kívánt menni az értékelésében. Hozzátette: a ketrecharcra és a muszklik megmutatására még lesz idő. Gyurcsány a beszédében igazat adott Mesterházynak abban, hogy az országban szociális, gazdasági és alkotmányos válság van, de mint mondta: ennél szerinte rosszabb a helyzet.
„Történelmi válság van”, mert Gyurcsány szerint huszonöt évvel ezelőtt az ország elkezdett egy utat, amelynek a végén mindenki a Kánaánt várta, ehhez képest mindenki csalódott és nem tudja, hogy merre induljon tovább.
„Itt állunk a semmi közepén”, egy mocsárban, és süllyed alattunk a talaj – vázolta a képet a volt kormányfő. A DK elnöke hozzátette, hogy a választók számos politikai erőben csalódtak már – a mostani kormányerőket is másodszor próbálják ki –, mostanra pedig még a köztársaságot is felszámolták, kettészakították a nemzetet, milliók szenvednek a mindennapi megélhetés gyötrelmeitől, „az államfő egy hitelét vesztett báb, a kormányfő pedig egy szélhámos”.
Gyurcsány szerint míg korábban a legvidámabb barakk voltunk, most a boldogság tekintetében csak hátul kullogunk. Elmondta, hogy korábban „volt benne egy hevület”, amellyel meg akarta változtatni az országot és az emberek gondolkodásmódját. „Ma már nem gondolom ezt. Lassan húszéves házasságban Klárával megértettem, hogy nem tudom neki megtanítani, hogy kapcsolja le a villanyt maga után. Miért gondolnám, hogy meg tudok változtatni egy országot, amelynek a fele ráadásul utál?” – fogalmazott Gyurcsány, önmagát immár türelmesebbnek, toleránsabbnak és konzervatívabbnak leírva.
A volt kormányfő szerint a magyarok „Kádár népe” maradtak, ezt a népet pedig átvinni a másik oldalra majdnem olyan nehéz, mint Mózesnek bejutni az ígéret földjére. Gyurcsány szerint a rendszerváltáskor az emberek valójában nem több szabadságot akartak, mert nem érezték annak hiányát, hanem valamivel több „schillinget” jobb árfolyamon és biztosabb munkát. „Huszonnégy éve nem vagyunk képesek megemészteni a szabadság összes terhét és lehetőségét” – fogalmazott a volt miniszterelnök, hozzátéve: az ezekre adott válaszok eddig nem voltak sikeresek; a baloldali válasz sem.
Gyurcsány rámutatott, most, hogy szabadak a határok, az emberek az „Istennek sem keletre”, hanem nyugatra indulnak, pedig Orbán szerint keletről fúj a szél. „Talán meteorológus” – tette hozzá cinikusan Gyurcsány. A DK vezetője tovább elmélkedve a rendszerváltás hibáiról arról beszélt, hogy most is sokan ingyen akartak mindent, mint Kádár idejében. Polgári országot akartak, ahol nincsen úr meg szolga, ahol megvan az emberi méltóság tisztelete, és ahol mindegy, hogy ki honnan jött, csak az a lényeg, hova tart.
„Nem voltunk elég jók. Én sem. Attila jobb lesz!” – vallotta önkritikusan, hogy miért nem sikerült a baloldali, polgári Magyarországot létrehozni. Gyurcsány szerint most egy olyan próbálkozás vág neki a feladatnak, amelyre egy fiatal, a Kádár-világban soha nem élt, a jövőt talán jobban látó miniszterelnök-jelölt vállalkozik – mondta, utalva Mesterházyra, majd külön tapsot kért neki.
Gyurcsány szerint a kádári világ 3,60-as kenyerére a jobboldal a Horthy-korszak darutollas világát ajánlja, amely urak és szolgák világa. Ahol azoké a jövő, akik egyszer már felemelkedtek, ahol erővel el lehet tiporni a szegényt és a gyengét. „Egymással szemben áll két nagy illúzió. Az a bánatom, hogy ez a két illúzió fogva tartja Magyarország többségét. A darutoll veszekszik a 3,60-as kenyérrel...” – fogalmazott Gyurcsány, hozzátéve: nem lehet őszintén szembemenni a Horthy-korszakkal addig, amíg be nem ismerjük, hogy nincs visszaút a kádári világba sem. Gyurcsány Ferenc szerint egy polgári Magyarország a megoldás, egy sokszínű, eleven, magában bízó, a másikra vigyázva „pörlekedő” Magyarország. „Ön nem hazafi! Ön egy álnok, erőszakos, gyarmatosító, a saját meggyőződését a nemzetre kényszerítő ember, aki nem azt mondja: az légy, aki vagy!” – fogalmazott Orbán Viktornak üzenve a volt kormányfő.
Gyurcsány Ferenc szerint a jelenlegi kormányfő jól érzi az uniós csatlakozásunkkal felmerült problémákat, csak rossz válaszokat ad rá. A DK-elnök szerint a politikailag és gazdaságilag nagyjából egységes Európa jó megoldás, de a magyar melós ettől még átkozottul utálja, hogy az idetelepülő külföldi gyárak melósai jobban keresnek. Szerinte a magyar melósok azt érzik, hogy „van valami blabla Európáról”, de nem tudok ugyanúgy élni, mint a London külvárosában élő háziasszony. Gyurcsány szerint sokan úgy érzik, hogy ez egy szociális vasfüggöny.
A volt kormányfő szerint erre Orbán válasza az, hogy az Unió „menjen a francba”. De Gyurcsány szerint inkább normális párbeszéd kell Európával, nem pedig egy régi Albánia, vagy Észak-Korea megépítése. „Nem azt mondom, hogy holnap keressünk annyit, mint a párizsi pékek. De legyen arról szó közöttünk, hogy bolgár és román vidéki munkásnak hogyan lesz belátható időn belül jobb. Mert nem elég arról beszélni, hogy Magyarországon azt akarjuk, hogyan legyen közelebb szegény és gazdag. Hanem hogyan legyen közelebb szegény és gazdag ország Európában!” – fogalmazott Gyurcsány, majd silány embernek nevezte Orbán Viktort, amiért magyarként veri mellét és támadja az Uniót, de közben tartja a markát és „kuncsorog” a német és a francia adófizetőnél.
A DK elnöke szerint az elmúlt években egyetlen követ sem tettek arrébb Magyarországon, amit ne az uniós adófizetők finanszíroztak volna. „Az ilyen ember hitvány ember. Üljön le egy kicsikét és nyugodjon meg (…) A magyar többsége nem akar osztozni az Ön hitványságában, ez a helyzet!” – fogalmazott a volt kormányfő.
Gyurcsány Ferenc szerint két politikai kihívás áll az ellenzéki oldal előtt. Elsőként legyőzni Orbán Viktort, de ennél nehezebb annak a kérdése, hogy meg lehet-e teremteni a jólét európai Magyarországát. „Nem voltunk elég jók, barátaim!” – tette hozzá Gyurcsány, rámutatva: senki nem látta előre, hogy milyen terheket jelent majd a rendszerváltás utáni átalakulás.
Az ex-miniszterelnök beszédében példákat is hozott, miként zuhantak a semmibe a különböző ipari ágazatok vezető cégei. Gyurcsány szerint nem sikerült elmondani az embereknek, hogy drámai változásokkal jár majd az átalakulás, a folyamatokat pedig nem próbálták meg lassítani sem. „Mi is benne voltunk. A miniszterelnök is benne volt. Liberális volt és anarchista. Osztozott a közös tévhitben, hogy a rendszerváltás mindannyiunkat automatikusan felemel” – hangoztatta Gyurcsány, hozzátéve: azóta is zsebbe dugdossák a fizetéseket, amellyel mindenkit megaláznak. A volt miniszterelnök szerint Orbán most másik utat választ, mondván a projekt megbukott, ezért inkább kidobja az egészet, elég lesz kevesebb demokrácia is, és elindul keletre.
„Nem tudom, hogy a miniszterelnök mit keres Keleten, de hogy a magyarok boldogságát nem fogja megtalálni, az tuti. Tegye fel rá a vagyona felét!” – mondta a pulpitusról a politikus.
Gyurcsány Ferenc szerint a mostani kormányzatnak nincs víziója és jobb ötlete annál, mint hogy három százalékkal csökkenteni a rezsit. A volt miniszterelnök szerint Orbánnak lehet, hogy csak annyi a célja, hogy ne bukjon le az ország legkorruptabb politikusaként. Gyurcsány ezután Szent Istvánt ajánlotta a Fidesz elnökének figyelmébe, mondván neki annál nagyobb nemzeti víziója volt, mint hogy olcsóbban adják a nyeregtáskát és a zabot a törzsfőválasztás előtt. A DK elnöke szerint Orbán jobban tenné, ha államférfiként viselkedne, akinek van elképzelése arról, hogyan élnek majd az unokáink, és miként nem leszünk másodrangú állampolgárok az Unióban. Gyurcsány szerint aki szebb jövőt szeretne, az nem kiteszi a problémás gyereket az iskolából, hanem benntartja az iskolában és többet foglalkozik vele.
„Lehet, hogy ezt nem érti. Ehhez kell egy kis gondolkodás. Olyan, amilyennek Ön a hiányában van!” – vágott oda ismét Orbán Viktornak. A volt kormányfő hozzátette, hogy a felsőoktatásban sem kevesebb hallgató kell, hiszen annál jobban megy egy országnak, minél több a diplomás embere. „Ezt mutatják a grafikonok. Ha tudja, hogy mi az...” – vitt be ismét egyet a Fidesz elnökének. Gyurcsány Ferenc ismét hitvány alaknak nevezte Orbánt, aki szerinte eljátssza az ország és a nemzet jövőjét.
A Demokratikus Koalíció elnöke ezután Radnóti Miklós feleségéről, Radnóti Fanniról emlékezett meg egy versidézettel és közös szavalással. Gyurcsány ismét Orbánnak címezve hozzátette: Radnóti zsidó származású volt és magyar. „Miniszterelnök úr, Ön valami megszállási emlékművet akar építeni. Amelyen a birodalmi sas lecsap az ártatlan, őszinte, szeplőtlen Gábriel arkangyalra, akik mi magunk lennénk. Akkor szólok: ez a talpig magyar ember 1944 novemberének elején meghalt. Abda határában. Tudja, ki volt a gyilkosa, miniszterelnök úr? Segítek magának: lehet, hogy történelemből jó volt, de nem lelkiismeretből. Marányi Ede honvédalezredes parancsára Radnóti Miklóst Tálas András hadapród őrmester ötfős kerete lőtte le. Érti ezt, miniszterelnök úr? Nem az SS! (…) A mi köreinkben aki a gyilkost mentegeti, azt gazembernek hívják. Mi nem akarunk gazembernép lenni. Maga számolgathat, hogy hány százalékot tud elvenni a Jobbiktól, kicsikét meghazudtolva a múltat. De mennyiért adja el a tisztességét?” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A DK elnöke végezetül arról beszélt, hogy nem azért kell áprilisban győzni, mert picikével több lesz a családi pótlék, és az ápolási díj munkaviszony lesz, vagy hogy a fiatalokat ingyen beengedjék az egyetemekre. „Nem önmagában azért kell győzni, hogy lehessen szabadon olvasni a Népszabadságot a buszon, és kopasz suhancok ne tépjék ki az ember kezéből az újságot (…) Azért kell, mert itt állunk a határon (…) Mi ott akarunk lenni a Nyugaton. Ha miniszterelnök úr Keleten akar lenni, hát menjen, bánom is én. Mi nem akarunk menni!” – fogalmazott Gyurcsány, majd ismét Orbán egyik régi mondatát idézte, amelyben épp a keletet kritizálta.
A DK elnöke szerint a magyarok európaiak és szabadok akarnak lenni. „Emberére fog találni bennünk. Lapozgathatja a közvélemény-kutatást. Megfélemlített országban az emberek nem mondanak igazat. Maga hazudik és magának is hazudnak. Oka van, hogy tartson a demokratikus ellenzéki oldaltól, mert Mesterházy Attila vezetésével meg fogja Önt verni!” – zárta szavait Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke.
