Gyurcsány: kormányváltás után el kell távolítani a német megszállás szobrát

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint ha valamikor meg kell vívni az eredeti értelemben vett kulturkampfot, akkor annak itt az ideje, mert az a gondolkodás, amelyet a keresztény-konzervatív világ közvetít, szemben áll mindazzal, amit a felvilágosodás óta a szabadelvűek és a baloldaliak közvetítenek. Gyurcsány Ferenc erről pártja Kultúra és hatalom című szerdai fővárosi konferenciáján beszélt. A volt kormányfő azt is mondta, hogy kormányváltás után el kell távolítani a Szabadság térre tervezett szobrot.

A politikus felszólalásában azt mondta, nem véletlenül akarja uralni a mai hatalom a televíziót. Kijelentette: ezt a köztelevíziót "így meg kell szüntetni", a kultúra közvetítésében betöltött funkcióját viszont újra kell teremteni, mert "ez mára lényegében már nincsen".

A második legnagyobb platform az iskola, ezért hatalmas dolog, hogy a gyerekek túlnyomó többsége óvodába és iskolába jár - folytatta. Hangsúlyozta: eközben viszont hihetetlenül beszűkült a művészeti oktatás lehetősége.

Arra is kitért, hogy egy alapvetően progresszív politikai hatalomnak kiemelten és folyamatosan támogatnia kell a kortárs kultúrát és művészetet, mert majd csak az utókor dönti el, hogy miből lehet maradandó érték.

Ha van a baloldalnak időtálló szellemi öröksége, akkor az az, hogy képes folyamatosan reflektálni a világra - tette hozzá.

A Fideszt szokták kulturkampffal vádolni, abban az értelemben, hogy a maga preferenciáit hogyan érvényesíti a művészeti és kulturális viszonyok direkt átalakításának programjában - jelentette ki.

"Most ennek látjuk a hardcore kiadását", mert az első Orbán-kormány "soft kulturkampfos" volt, ez pedig a "hard kulturkampf" időszaka - bírálta a kabinetet.

A miniszterelnök, ha sikerre viszi ezt a küzdelmet, akkor azt fogja megtanulni belőle, "hogy minél keményebb annál jobb". Már ami "a kulturkampfot illeti" - közölte.

Önmagukról viszont úgy vélekedett, hogy a "végtelen nagy megértés és (...) tolerancia" oda vezetett, hogy kultúrpolitikájuknak elvesztek a kontúrjai. Hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként nem adott utasítást kulturális minisztereinek, hogy mit kell támogatni és mit nem szabad, ami - állítása szerint - ma is idegen tőle, ugyanis politikusként nincs joga művészeti preferenciákat megfogalmazni.

Ha viszont felállítják a Szabadság téren azt a "cudar szobrot", és "sokadszor követnek el erőszakot (...) a szabadságelvű, demokratikus Magyarország lelkén", akkor azt a szobrot kormányra kerülve nem kell otthagyni - mondta Gyurcsány Ferenc a német megszállás emlékművére utalva.

Arra is kitért, hogy nem nyúlna hozzá a koronához, de "jó sok szörnyűséghez, amit itt hagynak nekünk, hozzányúlnék", beleértve a rovásírásos településtáblákat. Kijelentette: annak a jobbikosnak, aki nem tudja elolvasni Kiskunlacháza rovásírással leírt nevét, ki kellene lépnie a Jobbikból.

A DK elnöke arra is kitért, hogy ha az államnak van dolga a génmegőrzésben, akkor van dolga a "mémmegőrzésben" is, mert a kulturális tartalomhordozók lassan ugyanúgy kihalásra lehetnek ítélve, mint egynéhány faj.

Ha a köztársasági elnök el tud menni tüntetni a "zöldkerti pipicéért", és fenntartanak gazdaságokat azok génmegőrző funkcióiért, akkor az államnak a kulturális adathordozókat is meg kell őriznie - közölte.

Nem lehet rábízni a piacra "meg egy félhülye államtitkárra", hogy egy folyóirat megmarad-e vagy sem - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Kiemelte, nem csak azokat a tartalomhordozókat kell megőrizni, amelyek az ő értékvilágukat vallják, mert Magyarország kulturális képéhez hozzátartozik a konzervatív, jobboldali értelmezés is.

Vitányi Iván, a DK örökös tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy a kultúra és a hatalom egymást kiegészítő, egyenlő erők.

A hatalomnak támogatnia kell a kultúrát, de nem uralkodnia felette - jelentette ki.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke azt mondta, egy kormányváltás után olyan csatornákat, intézményrendszereket kell létrehozni, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy a legkülönbözőbb társadalmi csoportok hozzáférjenek a kulturális javakhoz.

Magyar Bálint volt szabad demokrata művelődési és közoktatási miniszter úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg - bizonyos értelemben - nem kultúrharc, hanem kultúraellenes harc folyik, ahol - miután a hatalmon lévők megszállják a kultúra különböző területet - minden műfaj élére odakerül egy-egy helytartó.

Hiller István egykori oktatási és kulturális miniszter azt mondta, kultúrpolitikája az abszolút hatalomnak van, amivel szemben létezik a kulturális politika. Utóbbi egy demokratikus berendezkedés céltudatos politikája, ami keretet teremt, szereti az innovációt és lehetőségeihez képest finanszíroz.

Eközben nem lát hierarchiát a magyar és az európai között, mert büszke magyar és ezáltal európai - összegzett.

Bozóki András, az első Gyurcsány-kormány nemzeti kulturális örökség minisztere a kultúrát az elmúlt négy év legnagyobb vesztesei közé sorolta.

A jelenlegi kormány szerint a kultúra szerepe abban áll, hogy politikailag homogenizálja a nemzetet - tette hozzá.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.