A volt miniszterelnök arról beszélt: sokféle demokratikus választási rendszer elképzelhető, az egyetlen feltétel, hogy a szabályokat konszenzus övezze, és szerinte ez eddig a pártok 1989-es megegyezésének eredményeként így is volt.

Gyurcsány Ferenc úgy látja, a kormányoldal célja a választási rendszer teljes átalakításával, hogy az ellenzék akkor se szerezzen jogot a kormányzásra, ha nagyobb a támogatottsága a Fideszénél.

A DK elnöke a tervezett alaptörvény-módosítás ellenére is alkotmányellenesnek tartja az előzetes regisztrációt, mert szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a választójogot.

Szigetvári Viktor, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Alapítvány kuratóriumi tagja kifejtette: az új választójogi szabályok között egy sincs, ami az ellenzéknek kedvezne, azok a kormánypártokat segítik, vagy semlegesek. "Ettől függetlenül el kell indulni (...), meg kell próbálni kétharmaddal nyerni, ami egy inkább szélesebb, mint szűkebb választói koalíciót igényel" – mondta.

Jelezte, hogy bár egyetért a szavazójog kiterjesztésével a határon túli magyarokra, a kormányoldal által választott megoldást – hogy a külhoniak a magyarországi pártok listái közül választhatnak – a lehető legrosszabbnak tartja.

Kitért arra is, hogy a Fidesz-KDNP 20-25 egyéni választókerület határait saját, a 2006-os adatokból vélelmezett érdekei alapján alakította ki, így számítása alapján a baloldal nem nyert volna a hat évvel ezelőtti parlamenti választáson.

Szigetvári Viktor, aki 2006-ban és 2010-ben az MSZP kampányfőnöke volt, kifogásolta, hogy a választási kampány számos meghatározó részletszabálya továbbra sem ismert, ahogy a kampányfinanszírozás átalakításának mikéntje sem.

Kiemelte, hogy hírek szerint a kormányoldal megtiltaná a politikai hirdetéseket a kereskedelmi médiában. Így fennáll a veszélye, hogy a pártoknak a kampánypénzük nagy részét közterületi hirdetésekre, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt vállalkozásainál kell elkölteniük, ami "világbotrány lenne" – jelentette ki.

A borítékos szavazás tervezett megszüntetését nem ítélte "demokráciaproblémának", bár szerinte harmincmillió forintos megtakarítással érvelni – amint fideszes képviselők tették – álságos. Összességében az ajánlószelvények megszüntetését is elfogadhatónak tartotta, viszont bírálta, hogy az azt felváltó aláírásgyűjtéskor a választók láthatják, előttük kik írták alá az általuk támogatott jelölt ajánlóívét.

Szigetvári Viktor mellett Tóth Zoltán választási szakértő és Wiener György korábbi MSZP-s képviselő is a szavazásban részt vevők számát növelni igyekvő nemzetközi trendekkel ellentétesnek és szükségtelennek tartotta a feliratkozás bevezetését.

Tóth Zoltán, aki 1990 és 1999 között az Országos Választási Iroda vezetője, 2002 és 2004 között pedig a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, két javaslatot fogalmazott meg a demokratikus ellenzéki pártoknak: az előválasztást és a kapcsoltlista-állítást, vagyis hogy a szervezetek önálló jelöltekkel és listával induljanak a voksoláson úgy, hogy a rájuk adott listás szavazatok összeadódnak. Az utóbbival kapcsolatban jelezte, az új választójogi törvény nem ad rá lehetőséget, de szerinte az ellenzéki pártok megpróbálhatják kiharcolni az engedélyezését.

Egy kérdésre válaszolva azt mondta: ha az ellenzéki erők jelenlegi vezetőin múlik, biztosan nem lesz közöttük választási együttműködés, azt a párttagoknak kell kikényszeríteniük.

Wiener György, az MSZP 1998 és 2002 közötti országgyűlési képviselője az új választási rendszer aránytalanságáról beszélt, azzal érvelve, hogy a Fidesz-KDNP az új szisztéma alapján 2010-ben a szavazatok 53 százalékának megszerzésével a mandátumok háromnegyedét megszerezte volna.

A választási feliratkozást vagyoni-műveltségi jellegű cenzusnak minősítette, amelynek a célja, hogy minél több ellenzéki szavazó távol maradjon a voksolástól.