"Az álom és az illúzió korántsem rokon értelmű szavak. Az álom erőt, célt adhat, az illúzió meg tönkretesz" - írja legfrissebb blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Véleménye szerint a politikában elengedhetetlen az álmodás képessége. "Aki nem tud nemzetének értelmesebb, jobb jövőt álmodni, az legfeljebb bürokrata lehet. Az álom akkor tud mozgósítani, ha hihető jövőt fogalmaz meg, ha azt sugallja, hogy valamennyi erőfeszítéssel elérhetővé válhat. Az álom sokszor volt mozgósító erő a történelemben, szabadságküzdelmeink közös nemzeti álomból fakadtak" - olvasható a volt kormányfő blogjában.

A miniszterelnök úgy véli: az illúzió bajba sodor, erőfeszítés helyett inkább leszerel. "Az illúzió az irracionalitás világa, a tétlenségé, vagy éppen az értelmetlen cselekvésé. Ha egy nemzet illúziókba menekül, akkor veszíteni fog. Veszíteni, mert csalódás csalódást követ, állandósul a kielégületlenség. Az illúzió a nemzeti akarat vakvágánya. Az illúzió kiábrándulásban végződik, a kiábrándulás irracionális magyarázatot kíván. Bűnbakra van szükség, bűnbak lesz a történelem Mohácstól Trianonig - persze ne felejtsük ki a kommunistákat -, bűnbak lehet a cigány, a zsidó, a román vagy a szlovák, a külföld, a gazdag és persze a dolgozni nem akaró szegény. Az illúzió nem cselekvést, hanem bűnbakot terem" - írja Gyurcsány Ferenc.

A szocialista politikus úgy látja, a magyarok hajlamosak az illúziókra, na meg a panaszra. Véleménye szerint vannak emberek, akik pozitívan néznek a világra, optimistán, csaknem függetlenül attól, hogy éppen mi a személyes sorsuk, vannak, akik dolgoznak, mások inkább panaszkodnak. A nemzetek közt is vannak különbségek - jegyzi meg. "Vannak, amelyek tele vannak tűzzel, vannak inkább befelé fordulók. Az egyik kávéház előtt ül, a másik késő estig serénykedik. Nem csak a személyeknek, hanem a nemzeti közösségeknek is van karaktere. Van olyan karakterjegy, ami inkább előnyös, és persze van olyan is, ami több hátrányt jelent."

Mint azt Gyurcsány írja: "Lobbanékonyságunk, önsajnálatra való hajlamunk, az irracionalitás iránti fogékonyságunk sérülékennyé tesz bennünket. Miközben van bennünk invenció, humor, nagyfokú alkalmazkodó készség is. Ez utóbbit erősíteném, sok optimizmussal, és nem hagynám, hogy büszkeségünket vesztve panaszország legyünk. Annál sokkal jobb magyarnak lenni, mintsem hogy önsajnálattal és önsanyargatással éljünk."

"Magyarnak lenni jó!" Ezzel a felkiáltással zárja posztját a volt miniszterelnök.