– A fene se tudja!

Hosszas fejvakargatás után is csak erre a válaszra futotta a Demokratikus Koalíció (DK) egyik aktivistájának szerda délelőtt a párt városligeti majálisán, amikor azt tudakoltuk tőle a több száz fős tömeg láttán: most akkor sokan vannak vagy kevesen? Dilemmáját aztán azzal megmagyarázta: „Ahhoz képest, hogy milyen kis párt vagyunk, óriási a tömeg, s jelzi, jó úton járunk. Más részről viszont lehetnénk többen is. Ahhoz képest ugyanis, hogy milyen tehetséges, elkötelezett, felkészült ember a Feri, ezreknek kellene most itt várniuk rá.”

– Azért nem vagyunk még elegen, mert az emberek nagy része nem lát tovább az orránál – vette át a szót az aktivistától a DK egy nyugdíjas szimpatizánsa, az Évaként bemutatkozó asszony. – Gyurcsány úr egy sziporkázó elme, nagy formátumú politikus, aki ragyogóan tudná vezetni ezt az országot. Ezért sem értem, hogy mire vár még Bajnai és Mesterházy. Már régen össze kellett volna fogniuk, ők hárman együtt elzavarhatnák végre ezt az összevissza hazudozó Orbánt!

Éva asszony barátnője, a szintén nyugdíjas Margit hevesen bólogat, ám gyakorlatiasabb szempontól világít rá az ellenzéki összefogás szükségességére:

– Kíváncsi vagyok Gyurcsány beszédére, de Mesterházyt és Bajnait is hallani akarom. Csakhogy külön-külön majálisoznak, így délutánig rohangálhatok keresztül-kasul a ligetben, hogy halljam őket. Jobb lett volna, ha egy nagy, közös majálist tartanak!

Közben a színpadon Ricsi bohócot egy szpíker váltja, aki némi Orbánozással próbálja feltüzelni az embereket a közelgő Gyurcsány-beszédre. Szól romba döntött országról, mind nagyobb munkanélküliségről és növekvő szegénységről. Ez utóbbi nem tűnik túlzó véleménynek a DK-majálison látottak alapján sem. Az emberek többsége ugyanis otthonról hozott szendvicset fogyasztott, jó néhányan pedig a közeli közkútból engedett vizet itták: a büfénél – ahol ezer forintba került egy sült kolbász mustárral, szelet kenyérrel – csak lézengtek a vásárlók. De nem voltak kapósak a DK relikviái sem: alig fogyott az 1500 forintos DK-esernyő, és az ezerért kínált, Demokratikus Koalíció feliratú póló.

– Jön a Feri! – kiáltotta el magát aztán nem sokkal tizenegy előtt egy szemfüles szimpatizáns. Bár a volt kormányfő még csak közelített a színpadhoz, a tömeg máris tapsviharral köszöntötte.

– Kicsit elgyötörtnek tűnik – aggódott egy unokáját etető nagymama, amint megpillantotta a volt miniszterelnököt.

– Hát hogyne lenne elgyötört szegény, amikor tétlenül kell néznie, miként verik szét ezt az országot! – magyarázta mellette ülő barátnője.

A majális csúcspontjaként Gyurcsány Ferenc lépett a színpadra, s már a felütésben odaszúrt jobbra is, balra is, mondván „ennek az országnak botrányos kormánya és teszetosza ellenzéke van!” Hamar lendületbe jött a volt kormányfő, s indulattal jelentette ki, „rohadtul utálom a pávatáncot! Akkor is, ha az ellenzék járja, és akkor is, ha a kormány.” Szerinte a kormány leváltásához nem egy-két párt paktumára, hanem széles demokratikus összefogásra van szükség, közös demokratikus ellenzéki lista kell. Éppen ezért – magyarázta  minden demokratikus ellenzékire szükség van Orbán leváltásához. Szerinte az együttműködésnél nem kell finnyáskodni, szükség van Bokrosra, Kunczéra, Fodorra, a szociáldemokratákra, Schmuckra, a DK-ra, a Szemára, a szakszervezetekre és a civilek sokaságára. Gyurcsány, aki újra jelezte, hogy nem vágyik miniszterelnöki posztra, kijelentette: függetlenül attól, hogy ki kit szeret, annak kell a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé válnia, akinek a pártját a legtöbben támogatják." A legrosszabb Mesterházy, a legrosszabb Bajnai is jobb, mint a legjobb Orbán" – mondta.

Bírálta az ellenzéket azért is, mert szerinte akkor is hátrál, amikor nem kellene. A határon túli magyarok szavazati joga, és a 2006-os őszi zavargások kapcsán azt mondta: Nem kell bocsánatot kérni a 2004-es népszavazásért, és nem kell bocsánatot kérni 2006-ért sem, hiszen rendőrség, ha nem is hiba nélkül, de az alkotmányos rendet védte. Mindezek miatt szerinte „nem hátrálni, nem elnézést kérni kell”, hanem vállalni kell a küzdelmet.

Gyurcsány, miután kiosztotta az ellenzéket, szimpatizánsai nagy örömére a kormányt sem kímélte. A Laborc–Portik-üggyel kapcsolatban megemlítette: „A kormánypárti politikusok azt mondják, ők soha nem találkoznának bűnözőkkel. Őszintén szólva nem tudom, hogy akkor hogyan tartanak frakcióülést?” Nem hagyta ki – a gyanú szerint az élettársát megverő – fideszes Balogh József ügyét sem. „Áhítatosan tudnak beszélni a család szentségéről, és hogy ezt nyomatékosítsák, egy-két pofonnal megtoldják" – mondta, s említést tett egy vak komondorról arra utalva, hogy a fideszes politikus szerint élettársa talán a vak kutyájukon átesve sérült meg. Gyurcsány aztán konklúzióként megállapította, hogy a regnáló hatalom velejéig romlott és erkölcstelen, privatizálják a törvényhozást, s azért alakítják át az alkotmányos rendet, hogy ők, rokonaik és szomszédjaik gazdagodjanak.

Bár a DK majálisa nem ért véget a volt miniszterelnök beszédével, amint Gyurcsány Ferenc távozott a színpadról, sokan rögvest útra keltek. Igyekeztek a városligeti Nagyrétre, az MSZP majálisára. Egy szedelőzködő idős férfi nagy komolyan jegyezte meg: „Ott a helyünk. Mi, egyszerű emberek már most megmutathatjuk, hogy egyesíthetjük erőinket!”