Gyurcsány: "alkotmányos blokád" alá vonjuk az Ab épületét (FRISSÍTVE)
A volt szocialista kormányfő, a DK elnöke a budapesti Egyetem téren azt hangoztatta: az Alkotmánybíróságnak (Ab) menedéket kell nyújtania a demokratikus alkotmányos rend őrzői, a demokrata sokaság számára.
A politikus a tér nagy részét betöltő tömeg előtt elmondta: a DK "barátai, politikus szövetségesei", a Szabadság és Reform Intézet korábban beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, azt kérve: mivel "a sarkalatos törvények sokaságával, a kinevezési jog torz gyakorlásával Orbánék az alkotmányos hatalmat kizárólagosan kívánják birtokolni, ezért mondja ki az Ab, hogy ez a hatalom nem egyszerűen illegitim, de illegális is, alkotmányellenes és törvénytelen". Hozzátette, az Ab a beadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, s ez ellen az intézet alkotmányos panasszal élt.
Közlése szerint most azt kérik az Ab-től, hogy "ne legyen gyáva, ne fordítsa el a fejét, (...) vegye napirendre az alkotmányos panaszt, és érdemben vizsgálja meg a beadványt".
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: ha 30 napon belül elutasítják a beadványt vagy azt nem veszik érdemben napirendre, akkor mához 30 napra "alkotmányos blokád alá vonjuk" az Alkotmánybíróság épületét. A DK elnöke nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit jelent.
Javaslatát indokolva, a régi és az új alkotmányt idézve azt mondta, senkinek a tevékenysége nem irányulhat a kizárólagos hatalom megszerzésére vagy annak gyakorlására, és mindenkinek a joga és kötelessége fellépni az ilyen törekvésekkel szemben. Hozzátette: ebben van kitüntetett felelőssége a magyar Alkotmánybíróságnak.
A tömeg Gyurcsány Ferencet a "húzzunk bele!" skandálással fogadta. A volt kormányfő a beszédét azzal kezdte: "Petőfi megvetné Orbánt", mert amiben a márciusi ifjak hittek, abban nem hisz a mostani kormányfő.
A DK elnöke párhuzamba állította 1848 törekvéseit és az Orbán-kormány tevékenységét, és úgy véli: temethetjük, gyászolhatjuk mindazt, amit a forradalom mintaként kínált Magyarországnak és Európának. Szavai alátámasztására azt mondta, 1848 márciusa meghozta a sajtó szabadságát, míg Orbán Viktor meghozta a sajtó cenzúráját.
Szerinte Orbán Viktor "ellopta, megtagadta, elhazudta 48-at, és ő az utolsó, akinek joga van ünnepelni".
Gyurcsány Ferenc beszédében többször is kitért az egyházak szerepére. Úgy látja, mindaz, ami ma létrejött, az egy "új, privilégiumokkal felszerelt, előjogokkal helyzetbe hozott konzervatív keresztény államalakulat lett".
Úgy fogalmazott: Orbán "a papok hatalmáról beszél, a Vatikán hatalmáról beszél, előjogokról beszél és privilégiumokról beszél", s - ebben az értelemben - "ha Európa keresztény lesz, akkor nem lesz".
Felvetette, rendben van-e, hogy az egyházi személyeknek nem kell gépjárműadót fizetniük, s a jövedelmük, a keresetük után, törvényben adott kedvezményekkel "mindenki másnál kevesebb közterhet" kell fizetniük. Közölte, arra kéri a "főtisztelendő érsek és püspök urakat", maguk kezdeményezzék az előjogokról való lemondást.
A DK elnöke arról is beszélt, politikai korrupció eddig, az elmúlt húsz évben is volt, ám a mostani "más", mert az mostanra "a hatalomgyakorlás közvetlen forrása és részese lett". A hallgatóságától azt kérte, alakítsák meg a "tiszta kezek bizottságát", és mutassák meg, "milyen a Fidesz árnyék üzleti világának a háttere".
Gyurcsány Ferenc úgy véli, a magyar parlament szembeköpi magát, ha a DK nem alakíthat majd frakciót.
A rendezvényen ismert közéleti személyiségek is megjelentek, és a DK zászlaját és transzparenseit tartották a magasba. Gyurcsány Ferenc beszédét több alkalommal is taps, illetve derültség szakította meg, és a résztvevők többször nemtetszésüket fejezték ki az Orbán-kormánnyal szemben.
A megemlékezés végén a moderátor kérésére a résztvevők egy része átvonult az Egymillióan a Sajtószabadságért elnevezésű szervezet Szabad sajtó úti rendezvényére.
