Sólyom László megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak „az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvényt”.

Ez a törvény tulajdonképpen a gyűlöletbeszéd tiltására vonatkozó újabb kísérlet, és a célja az, hogy a polgári jog szabályai szerint követelhessenek elégtételt mindazon csoportok tagjai, akiket a nemzeti, etnikai hovatartozásuk, vallási meggyőződésük vagy szexuális irányultságuk miatt nagy nyilvánosság előtt megsértettek.

A köztársasági elnök szerdán írt levelében emlékeztet arra: az Alkotmánybíróság – épp az államfő indítványára – 2008 júniusában megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a Polgári Törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.
A most elfogadott törvény célkitűzése szintén az, hogy az egyének személyiségi jogaik védelme érdekében bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan, nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők is tagjai – írta levelében Sólyom László.

A köztársasági elnök szerint azonban a törvény – csakúgy, mint a korábbi – alkotmányellenes, és nem tesz eleget az Alkotmánybíróság határozatában megállapított feltételeknek sem. Hiszen nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e annak a sértett közösségnek, illetve, hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel. A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem, ezért sérti a szólásszabadságot.

Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot - írja.

A köztársasági elnök végül megállapította, hogy a törvény szabályozási hibái a jogbiztonságot sértő jogalkalmazási nehézséget okozna. Vagyis: a bíróságokat aránytalanul terhelné, hiszen perek sokasága ömlene rájuk.

Más: Sólyom László visszaküldte megfontolásra a parlamentnek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003-as törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényt is. Ennek alapjában véve nem tartalmi, ahnem formai oka van, amely könnyen válhat utóbb tartalmivá is: a köztársasági elnök azzal indokolta döntését az országgyűlésnek írt levelében, hogy nem ért egyet a november 10-én meghozott törvény hatályba lépésének időpontjával, mert nem állt a rendelkezésére az a határidő, amelyet az Alkotmány a kihirdetés megfontolására biztosít.

 A KeH honlapján található – Szili Katalin házelnöknek címzett – levél szerint a törvény a hatálybalépés időpontjaként 2008. november 24-ét jelöli meg. Az Alkotmány a köztársasági elnök számára a törvények kihirdetésére tizenöt napos, sürgősség kérése esetén pedig ötnapos határidőt szab meg. Szili Katalin a parlament által megszavazott törvényt november 11-én küldte meg kihirdetésre az államfőnek, sürgősség kérése nélkül.

A november 10-én megszavazott módosítás egyik rendelkezése szerint a Magyarországon elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki. Ez az őrizet – a törvény alapján – hetvenkét óráig tarthat.