– Az Alkotmánybíróság – gyáva módon – egyszerűen megfutamodott, amikor úgy határozott, hogy érdemben nem vizsgálja az alkotmányjogi panaszunkat, amelyet az Orbán-kormány kizárólagos hatalomgyakorlásra utaló, valamennyiünket közvetlenül is érintő törekvései miatt nyújtottunk be – jelentette ki Kajdi József, a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány kuratóriumának tagja. Kajdi az Alkotmánybíróság (AB) elnökével a napokban megjelent interjúnkra reagált, amelyben Paczolay Péter azt mondta: a „testület egyhangúlag döntött arról, hogy a személyes érintettségnek azt a rendkívüli tág értelmezését, amelyre a beadványt alapozták, nem fogadhatjuk el”.

Az AB elnöke hangsúlyozta, hogy a testület „ennél konkrétabb érintettséget vár”. Kajdi viszont állítja, hogy az alkotmánybírák nem a beadvány egészére, hanem – legalábbis az interjúból következőleg – annak csak egyik részelemére, a kinevezési szabályokat kifogásoló részre alapozták a döntést, és a könnyebb utat választva, a személyes érintettség hiánya miatt, tehát egy látszólag formai okra hivatkozva utasították el a panaszt. Szerinte azonban az indítványban több oldalon keresztül tényekkel támasztották alá azt az álláspontot, hogy az Orbán-rezsim a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik, és nem csak a kinevezésekkel. Ez pedig kifejezetten ellentétes a korábbi és a ma hatályos alaptörvénnyel is.

Ha pedig ez így van – állítja Kajdi –, a személyes érintettség nehezen kérdőjelezhető meg, mert egy demokráciában a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvés mindenkit válogatás nélkül érint. Nem vitatja persze, hogy az önmagában nem lehet alapja az érintettségnek, ha az Állami Számvevőszék vagy a médiahatóság élére volt fideszes parlamenti képviselő vagy szakértő, az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára pedig az Orbán család barátja kerül. Ez igazából csak az adott posztokra helyezett embereket érinti közvetlenül.

De amikor tényszerűen igazolható, hogy a kormánytól elvileg független állami intézmények élére – amelyek egy jogállamban a fékek és ellensúlyok szerepét töltenék be – csak kormánypárti jelölt kerülhet, s a különböző intézkedések, illetve jogszabályok miatt a hatalommegosztás elve legfeljebb korlátozottan érvényesülhet, Kajdi szerint más a helyzet. Elfoglalták az AB-t, az ÁSZ-t, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Monetáris Tanácsot, a Kúriát és a Legfőbb Ügyészséget, a Médiatanácsot, és a felsorolás még hosszan folytatható lenne. A beadványban kifogásolt kinevezési, illetve választási szabályok ugyanakkor csak mindössze egy szeletét jelentik a beadványban megtámadott jogszabályok körének, hiszen ezek csak részelemei annak a fogaskerékszerűen kiépülő rendszernek, amely a hatalom kizárólagos birtoklására irányul – állítja Kajdi. Ehhez tartozik többek között, hogy szavazógéppé – a kormányzati akarat szolgai végrehajtójává – silányították az országgyűlést, szűkítették az AB hatásköreit, csorbították az alapjogvédelmet, elfoglalták a közszolgálati médiát és a nemzeti hírügynökséget, korlátozzák a sajtószabadságot, támadják az MNB-t és a bírói függetlenséget.

Kajdi szerint a most alakuló rendszer nyilvánvalóan arra törekszik, hogy kiiktassa a fékek és ellensúlyok rendszerét, befolyásolja az igazságszolgáltatás és más intézmények vagy éppen a sajtó működését. De úgy látja, hogy ezzel sem érik be, mert a választási szabályokat is a Fidesz hatalmának megőrzése érdekében alakítják.

Az alkotmánybíráskodáshoz méltó eljárás az lett volna, ha az AB abban foglal állást, hogy a jelenlegi kormányzat hatalomgyakorlási technikái, intézkedései, valamint a parlamenttel elfogadtatott jogszabályai – amelyeket a beadványban részletesen és konkrétan bemutattak – megvalósítják-e a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvést – emelte ki Kajdi József. Ennek felelősségét azonban szerinte az AB – mint az alkotmányvédelem legfontosabb szerve – nem vállalta.

„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni” – ezt az alaptörvény rögzíti. Kajdi állítja: az AB-nek a beadványuk kapcsán mindenképpen értelmeznie kellett volna ennek a rendelkezésnek a tartalmát. Azt várták tehát, hogy a Szabadság és Reform Intézet alkotmányjogi panaszára konkrét választ kapnak, amelyből kiderül: a Fidesz-kormány helyesen cselekszik vagy tévúton jár. Maga sajnálatosnak tartja, hogy az AB ennek a döntésnek a felelősségét nem vállalta.

Kajdi kérdésünkre elmondta: a küzdelmet nem adták fel, és az ombudsman segítségét kérték annak érdekében, hogy a beadványukkal az alkotmánybírák érdemben foglalkozzanak. Az alapvető jogok biztosa jogosult ugyanis arra, hogy a már hatályba lépett jogszabályok esetén személyes érintettség nélkül kezdeményezzen alkotmányossági kontrollt.