Párkányi Raab Péter szobrász a sasos-arkangyalos kompozícióval az ártatlan Magyarországra rontó náci birodalmat kívánja ábrázolni. A tiltakozók szerint az emlékmű üzenete meghamisítja a történelmet, tisztára akarja mosni a népirtásban bűnrészes Horthy-rendszert.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy a vitás emlékezetpolitikai kérdésekről, így a német megszállási emlékműről is húsvét után fog egyeztetni. Ennek ellenére jóval húsvét előtt, két nappal a parlamenti választás után, április 8-án – mindenféle egyeztetés nélkül – a Szabadság téren megkezdődött az emlékmű építése. A tüntetők azonnal megjelentek a helyszínen, és hónapok óta nem tágítanak.

A tiltakozás sokféle formáját kipróbálták. Először ledöntötték, aztán estéről estére szakszerűen szétszerelték a kordont. Néhány alkalommal a hajnali órákban elfoglalták a munkaterületet. Nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak össze, flashmobot tartottak a miniszterelnök Kossuth téri dolgozószobája alatt, politikai nagygyűlést szerveztek a Magyar Tudományos Akadémiánál, aláírásgyűjtést kezdeményeztek. A legnagyobb szabású tiltakozó demonstrációt Fischer Ádám közreműködésével rendezték: a Szabadság téren több ezer ember a nemzetközi hírű karmester vezényletével énekelte az Európai Unió himnuszát, az Örömódát.

A Szabadság téri demonstrációkat Magyar Fruzsina, Mécs Imre, Popper Gábor, Sebő Gábor és Zoltai Andrea szervezi. A helyzet sok hete változatlan: továbbra is csak a szobor kellékei, az oszlopok állnak. A kordonnal elkerített munkaterületet a demonstrációk idején rendőrsorfal védi. A demonstrálók először élőlánccal veszik körbe a félig kész emlékművet, majd szónoklatok következnek. Az alkalmi emelvény mögül sosem hiányzik a transzparens: „Történelemhamisítás: szellemi kútmérgezés!”.

A mostani jubileumi tüntetés megemlékezéssel kezdődött. Kórházban meghalt Lendvai Miklós 60 éves matematikus, aki az első perctől részvevője volt a Szabadság téri tiltakozásnak, fényképezőgépével folyamatosan dokumentálta az eseményeket. A kordonra kitett fotója előtt a demonstrálók mécseseket gyújtottak.

Rózsa Mihály dobozos sört kortyolgatott. Mutatta a márkát: „Ezt szerette. A focivébé előtt fogadtunk egy sörben, hogy a németek vagy a brazilok lesznek-e a világbajnokok. Én nyertem, de már nem tudta megadni.”

Együtt örülne velünk, hogy eljutottunk a száz napig – emlékezett Lendvai Miklósra az egyik szónok, Mécs Imre. Hangsúlyozta, hogy a Szabadság téri demonstrációk reményt adnak: lehet bátornak lenni, önállóan gondolkodni, kifejezni az akaratunkat.  

Az elmúlt hónapokban ellenzéki politikusok és civil szervezetek képviselői mellett a szellemi élet legjavának reprezentánsai szólaltak fel a Szabadság téren: színészek, történészek, humoristák, képzőművészek, közgazdászok, énekesek, politológusok. Felsorolhatatlanul sokan. Név szerint csak az írók közül említünk néhányat, leginkább azért, hogy érzékeltessük a színvonalat: Erdős Virág, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Závada Pál.

Kormányközeli forrásokból lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy akár még hónapokig is torzóban maradhat az emlékmű, és csak ősszel, az önkormányzati választás után avatják fel a sasos-arkangyalos szobrot. Ettől még lehet, hogy néhány nap múlva megtartják az avatást, de az is lehet, hogy soha – és a kettő között bármi elképzelhető. Nincs sok értelme találgatni. Az emlékmű ügyében a kormány már akkor elvesztette szavahihetőségét, amikor Orbán Viktor ígérete ellenére húsvét előtt nekiláttak a munkának a Szabadság téren.

Eredetileg amúgy március 19-én, a német megszállás évfordulóján lett volna a szoboravató. Amikor lapunk megírta, hogy a hazai és nemzetközi tiltakozások miatt elhalasztják az eseményt, a fideszes Rogán Antal fölényesnek szánt stílusban tagadott. A kormány aztán mégis kitolta a határidőt, egészen május 31-ig. Erről kormányhatározat is született, amit a mai napig nem módosítottak.

A határidő több mint másfél hónapja lejárt. A Szabadság téri tüntetők ellen tucatjával indított eljárást a rendőrség, annak viszont semmiféle jogkövetkezménye nincs, hogy a kormány nem tartja be saját, a Magyar Közlönyben megjelent határozatát.

Pásztor Tibor V. kerületi szocialista önkormányzati képviselő úgy tudja, hogy többször meghosszabbították az építkezésre kiadott területfoglalási engedélyt: a jelenlegi augusztus 31-ig érvényes.

A Szabadság téri demonstrációk folytatódnak.