Gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatóját.
Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában elhangzottak szerint Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg.
Az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A szerződésből semmi nem teljesült. A másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett kft.-nek nyújtott kölcsön, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza.
A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg. A rendőrség szerint a két ügylet a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott - hangzott el.
A hirado.hu úgy tudja: a nyomozó hatóság szerint az ügyet az a főtanácsadó hozta tető alá, aki ebben a minőségben dolgozott az MVM-nél, illetve az ügyben érintett, ciprusi bejegyzésű Aquifex Kft.-nél is.
A másik ügyben egy Milánóban bejegyzett kft.-nek nyújtott kölcsönt az MVM, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az igazgatóság megkerülésével kötötte meg. A rendőrség adatai alapján ezekkel a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott.
A hirado.hu értesülése szerint a 2 millió eurós kölcsönt a DECOTRA S.R.L. cég kapta, amely fedezetként olyan ingatlanokat ajánlott fel, amelyek egy részének rendezetlen volt a tulajdonjoga, illetve már korábban jelzáloggal terhelték azokat. Ráadásul a pénzt a szerződés aláírása után 5 nappal már átutalták úgy, hogy közben a kölcsönt felvevő cég nem nyújtott fedezetet.
Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója a cég honlapján közleményben tudatta ezzel kapcsolatos véleményét.
" A mai napon idézésre megjelentem az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályán. A nyomozó hatóság az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói tevékenységem időszaka alatti un. MVM -es ügyekkel kapcsolatban hallgatott ki gyanúsítottként az előző kormány által történt leváltásom után megbízott új MVM vezetés részéről ismeretlen tettesek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentése nyomán indult eljárásban.
A gyanúsítás ellen panaszt jelentettem be.
A kihallgatás során elmondtam, hogy én nem követtem el a terhemre rótt bűncselekményt, részletes, igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott, írásban megfogalmazott nyilatkozatot tettem. Kihangsúlyoztam egyúttal azt, hogy a nyomozó hatóság kérdéseire - természetesen az írásos nyilatkozatomra alapítottan, ahol szükséges azt kiegészítve - a közeljövőben részletes és mindenre kiterjedő választ fogok adni.
Az MVM Zrt. Közgyűlése által 2005.-ben elfogadott és 2006-2008. között évente megújított, az MVM csoport piaci értékének 800-1.000 Mrd Ft-ra való növekedését megcélzó stratégia megvalósítása érdekében tett intézkedések meghatározásakor, a megvalósításra vonatkozó pénzügyi lépéseknél az nem volt előrelátható, hogy 2008. második felében pénzügyi, gazdasági világválság következik be. Az általam megfogalmazott és a tulajdonosok által jóváhagyott régiós terjeszkedéssel kapcsolatosan továbbá előre nem tudhattam, hogy a tulajdonosok váratlanul megváltoztatják a már jóváhagyott stratégiát és az MVM szétdarabolását és gyorsított eladását tűzik ki célul. Mint ahogyan előttem sem volt ismert - politikai retorzióként - a leváltásom. Kijelentem, hogy sem nekem és - legjobb tudomásom szerint - sem az általam irányított menedzsmentnek nem volt célja vagyoni hátrány okozása.
A leváltásom után a közgyűlés által korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak, így például nem kellett az új MVM vezetésnek egy befektetési alapban biztosított 600 M EUR, vagy a Nyugat-Balkán és Románia felé megvalósítás előtt álló régiós fejlesztés, ami bekerült a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiába. A projektek- akár politikai parancs, akár más ok miatt történt - elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett piaci-stratégia pozíciók feladásával és elvesztésével jártak és ezzel együtt több százmilliárdos kárt okoztak az MVM-nek és Magyarországnak.
Kijelentem, hogy ha én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, illetve azt még stratégiaváltás esetén is el lehetett volna kerülni. Másként fogalmazva arról van szó, ha nincs önös kormánypolitika akkor nincs az MVM-nél vagyoni hátrány, hanem több százmilliárdos vagyonnövekmény van.
Az én vezérigazgatóságom alatt az MVM könyvvizsgálója, igazgatósága, felügyelő bizottsága, közgyűlése és a tulajdonosok sem a projektek célszerűségével sem azok költségével kapcsolatosan észrevételt, kifogást nem támasztott. Az un. MVM-s ügyekben - a projektek megállítása és a stratégiaváltás miatt - keletkezett vagyoni hátrányért ténylegesen felelős személyek felderítésében a nyomozó hatósággal együttműködök és számára minden segítséget megadok."
Állami tízmilliárdok tűnhettek el
A korábbi, egyelőre nem cáfolt sajtóértesülések szerint 2007 és 2008 első fele között az MVM belső egyeztetési szabályait megsértve kerültek állami tízmilliárdok ismeretlen, offshore-gyanús cégekhez. A hézagosan fellelhető iratok szerint az átutalásokat kecsegtető befektetésekként tüntették fel. Ám az egzotikus cégekben a hatalmas summának rendre nyoma veszett. A zavaros ügyekbe az MVM-csoport számos cége, így a Paksi Atomerőmű, a Vásárosnaményban gázegységet tervező Kárpát-Energo, a Vértesi Erőmű, egy szállodaügy kapcsán pedig horvátországi leányvállalatuk is belekeveredett.
Az ügyekhez az információk alapján Kocsis István mellett egyik helyettesének, Molnár Lászlónak, Varga-Sabján László humánpolitikai vezetőnek, a Kárpát-Energo és a Vértesi Erőmű kapcsán Kapolyi László baloldali vállalkozónak, illetve a Vértesi Erőművet az idő tájt irányító Gálos Tibornak is köze lehetett. Egyes, részint az osztrák Meinl Bankhoz köthető cégekben a más ügyek révén már ismert Szász András neve bukkan fel.
Az NNI Molnár Lászlót júliusban gyanúsítottként hallgatta ki, aki az atomerőmű akkori vezetőjeként az erőmű jövőbeni bővítéséről írt, állítólag "összollózott" tanulmányért mintegy 40 millió forint kifizetését engedélyezte. Molnár László lapunk kérdésére szintén tagadta bűnösségét.
