Gyalogolni veszélyes, a rendőrség megnevelné a bicikliseket is
Tavaly nagyjából ugyanannyian haltak meg a magyar utakon, mint 1961-ban, ám akkor a mai 3,7 millióval szemben mindösszesen 90 ezer gépjármű futott a magyar utakon – mondta Halmosi dandártábornok. Emlékeztetett rá ugyanakkor, hogy a ’90-es évek közepén volt olyan év, amikor a 2400-at is meghaladta a balesetek halálos áldozatainak száma.
A közlekedésbiztonság javításáért tett intézkedéseket díjjal ismerte el az Európai Unió. Emlékeztetőül: az Unió Fehér Könyve arra kötelezte a tagállamokat, hogy 2001-hez képest tíz év alatt csökkentsék a felére a közlekedési balesetek halálos áldozatainak számát. Magyarország, lévén csak 2004 óta tagja az Európai Uniónak, s emiatt csak azóta veheti igénybe a közlekedésbiztonság javítására szánt uniós forrásokat, 2015-re vállalta a Fehér Könyv előírásainak teljesítését. Végül azonban az uniós elvárásnak már tavaly is megfelelt az ország.
Az újabb uniós irányelv – finoman szólva utópisztikus célként – már azt írta elő, hogy a közösség tagállamaiban 2050 után a közlekedési baleseteknek már egyáltalán ne legyenek halálos áldozatai.
A magyarországi adatok a közlekedésbiztonság további javulását mutatják. Az előző évihez képes tovább csökkent a súlyos és a könnyű sérüléssel járó közlekedési balesetek száma is, azonban 2011-hez képest ötvennel többen okoztak balesetet ittasan. Nem egy esetben több halálos áldozatot is követelt egy-egy részeg sofőr ámokfutása – emlékeztetett a tábornok, aki szerint a történtekből egyenesen következik, hogy a rendőrség az idén az eddigieknél is nagyobb határozottsággal lép fel az ittas vezetőkkel szemben. Ennek érdekében gyakoribbak lesznek a szondáztatások. A járőröket már felszerelték olyan elektronikus szondákkal, amelyekkel gyorsan, egészségi kockázat nélkül lehet akár tömeges szondáztatásokat is végrehajtani.
Az okok évek óta ugyanazok: a legtöbb baleset gyorshajtással indokolható, az adott útszakaszra előírt maximális sebesség be nem tartásával éppúgy, mint a relatív gyorshajtással, amikor a sofőr nem lépi túl ugyan a megengedett sebességet, ám az adott út-, időjárási és látási viszonyok között az ő autójával és vezetési tudásával mégis gyorsabban ment, mint ahogy még uralkodni tudott volna a járműve felett. A második leggyakoribb baleseti ok az elsőbbségi szabályok figyelmen kívül hagyása, majd az előzésre és a kanyarodásra vonatkozó előírások megsértése.
Halmosi elmondta: a balesetek 57,7 százalékát a személygépkocsi-vezetők okozzák. Aggasztó ugyanakkor, mondta, hogy a személyi sérüléssel végződött közlekedési baleseteknek közel az ötöde a gyalogosok és a kerékpárosok hibájából következik be. Miként az ORFK rendészeti főigazgatója elmondta: tavaly a közlekedési balesetek halálos áldozatainak harmada gyalogosként veszítette életét.
– A gyalogosok és a kerékpárosok – ha egyébként nincs jogosítványuk – úgy vesznek, vehetnek részt a közlekedésben, hogy semmiféle közlekedési szabályismeretük nincs, még a legalapvetőbb közlekedési szabályokkal sincsenek tisztában – szögezte le Halmosi. Ennek is tudható be, hogy az idén már húsz gyalogos veszítette életét közlekedési balesetben. Ugyanannyi, ahány autóvezető.
Közlése szerint a rendőrség márciustól kampányt indít „ennek a rétegnek a közlekedésre nevelésére”, megpróbálják reklámok és óriásplakátok segítségével megtanítani nekik azokat az elemi közlekedési szabályokat, amelyekkel mindenkinek, így a gyalogosoknak is tisztában kellene lenniük. Emellett a jövőben a rendőrség segítő szándékkal mind gyakrabban figyelmezteti majd a szabálytalankodó gyalogosokat a helyes és biztonságos közlekedésre.
