Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy nem tudni milyen okok és indíttatások állnak a halálos támadások, „a kivégzésszerű esetek” mögött. Gusztos hangsúlyozta, hogy egyelőre csak annyi biztos: „a megtámadottak cigány honfitársaink, magyar romák”. A liberális politikus rámutatott: az igen aktív militáns magyar szélsőjobb tudatosan gerjeszti az előítéleteket.

A Magyar Gárda nevét nem használva, de egyértelműen a félkatonai szervezetre utalva azt mondta: nem segít, hanem ront a párbeszéd és a jogbiztonság megteremtésének lehetőségein, hogy „magukat oroszlánnak képzelő hiénák” gyáván végigtrappolnak az utcán.

„Még aljasabbak azok, akik családokra gyújtják a házat és a kirohanókat fegyverrel legyilkolják” - fogalmazott Gusztos, hozzátéve: örvendetes tény, hogy a rendőrség hozzáállása változott az esetek kivizsgálásával kapcsolatban. Az SZDSZ képviselője végül megjegyezte: borzasztó lenne szembenézni azzal, hogy „amitől tartottunk, az bekövetkezett, vagyis a támadások mögött a fegyveres rasszista terrorizmus áll”.

A felszólalásra Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár reagált, megerősítve, hogy egyelőre nem tudni: mik voltak a romák elleni támadások kiváltó okai. Juhász hangsúlyozta, hogy a rendőrség egy ötven fős nyomozócsoportot alakított a támadások kivizsgálására; az országos rendőrfőkapitány pedig tíz-tízmillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

Juhász elmondta azt is, hogy hamarosan működni fog az az ingyenesen hívható zöld szám, amelyre a hasonló cselekményekkel, illetve ahhoz kapcsolódó gyanús jelenségekkel kapcsolatban lehet majd bejelentéseket tenni.

Egészségügy a nemzeti közmegegyezés várólistáján

„Tájkép csata után” címmel mondott napirend előtti felszólalást az Országgyűlés mai ülésén Kökény Mihály szocialista képviselő. Az egészségügyi bizottság kormánypárti elnöke a Hospinvest nevét ugyan ki nem mondva, de az egri kórház átvétele körül kialakult botrány kapcsán arra utalt: vannak olyan képviselők, akik a jogállam kereteit feszegetve akadályozzák meg a beruházásokat. Kökény szerint rossz üzenet a külföldi beruházók felé, ha helyi döntések megtorpedózzák a hasonló befektetéseket – példaként felhozva a gyöngyösi Apollo gumigyárat.

„A magánszektor jelenléte az egészségügyben megkérdőjelezhetetlen realitás. Kérdés, hogy a napi politikai érdekek oltárán szabad-e feláldozni a hosszú távú előnyöket. Szabad-e felkavarni a gyógyító munka nyugalmát? Most béke van Egerben, a hivatásukhoz hű dolgozók folytatják a gyógyítást. Még akkor is ha a csata utáni tájképet a megrongált eszközök mutatják” - fogalmazott Kökény, hozzátéve: a politikusoknak nem szabad szakmai kérdésekben a politika eszközeivel kísérletezniük. „Ne hagyjuk, hogy az egészségügy a nemzeti közmegegyezés várólistáján legyen” - fejezte be felszólalását a szocialista politikus.

Székely Tamás egészségügyi miniszter reagált a kormány részéről. A tárcafő elmondta, hogy eddig hét esetben fordult elő, hogy az egri ügyben kérdést intéztek hozzá politikai oldalról. Ezekben – mint mondta – számos valótlanság szerepelt. „Ma már az egészségügy területén harminc százalékos a magánszektor részesedése. Az a feszültség, amely kialakult, nem jó a betegeknek, nem jó a betegellátásban résztvevőknek” - tette hozzá az egészségügyi miniszter.

Gusztos Péter napirend előtt