A képviselő szerint az Európai Bizottság éppen azért tervezi beterjeszteni az erről szóló javaslatot, mert - mint fogalmazott - "a célzott nemzeti intézkedések és a vállalati önszabályozás elégtelennek bizonyultak".

A szocialista képviselő azért is "visszásnak" tartja a magyar kormány álláspontját, mert úgy véli, hogy Magyarország éppen azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyekben az utóbbi években "semmilyen nemzeti szintű, célzott intézkedés nem történt" e kérdésben.

A héten az MTI birtokába jutott levél tanúsága szerint kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország nem támogatja, hogy uniós szinten kötelező érvényű jogszabály szülessen arról, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban a nem vezető beosztású tagok legalább 40 százaléka nő legyen. Az Európai Bizottság elnökének és Viviane Reding alelnöknek címzett levélben az aláíró országok uniós szabályozás helyett tagállami szintű megoldásokat javasolnak. Ezek az országok közösen rendelkeznek annyi szavazattal az unió legfőbb döntéshozó szervében, a tanácsban, hogy megakadályozzák az irányelv elfogadását.

A Reding nevével fémjelzett tervezet értelmében minden olyan vállalatnak, amely 250-nél több embert alkalmaz és évente több mint 50 millió euró bevétellel rendelkezik, negyven százalékban nőket kellene alkalmaznia a vezető testületekben, de legalább a felügyelő bizottságokban.

A javaslat kidolgozását közvetlenül ismerő forrásból az MTI úgy értesült, hogy Viviane Reding elszánt azzal kapcsolatban, hogy a javaslatot a tagállamok szakminisztereiből álló tanács és az Európai Parlament elé terjessze.

Az uniós forrás árnyalta a sajtóban korábban megjelent, szankciókra vonatkozó, tervezett előírásokat. Elmondta: az irányelv-tervezet - amely hangsúlyozottan továbbra sem végleges - 2020-ra írná elő, hogy a felügyelő bizottságokban 40 százalékos arányban legyenek jelen az úgynevezett "alulreprezentált nem", többnyire a női nem képviselői. Másrészt a szankciókra vonatkozóan több lehetőséget kínál majd a javaslat a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy ők maguk a saját hazai jogalkotásukban hogyan szankcionálják azokat a vállalatokat, amelyek nem teljesítik az előírást; ez lehet pénzbüntetés, kizárás a közbeszerzésekből vagy az államilag támogatásokból - mutatott rá a név nélkül nyilatkozó uniós forrás.