Az elkenés, az ügyeskedés jellemzi a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági iratainak kezelését Magyarországon – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja, a szabad demokraták ügyvivője. Emlékeztetett rá, az iratokat vizsgáló Kenedi-bizottság tavaly szeptemberben adta át a kormánynak a jelentését, de azóta nem történtek érdemi lépések az ügyben.

Eközben – hangsúlyozta Gulyás – kedden a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bíróság a magyar államot perelő Kenedi Jánosnak adott igazat. A történész azért fordult a bírósághoz, mert hiába született korábban döntés arról, hogy felül kell vizsgálni az elmúlt rendszer titkosszolgálati iratait, és adott esetben fel kell szabadítani azokat a titkosítás alól, ez nem minden esetben történt meg. Jóllehet 1996-ban több irat titkosságát is feloldották, ám később a Belügyminisztérium illetékesei megtagadták az ezekhez való hozzáférést.

Gulyás József kitért arra is, hogy a Fidesz-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, Kenedi János kikért nyolc iratcsomónyi anyagot, de ezt nem tették számára hozzáférhetővé. Csupán egy kompromisszumot ajánlottak fel, eszerint az anyag egy részét tanulmányozhatta volna. Kenedi János ez után indította a pert, amit meg is nyert, de a bírósági döntést sem hajtották végre. Az iratok egy részét időközben átküldték az országos levéltárba, de a többit visszatartották. A strasbourgi székhelyű bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam nem tett eleget kötelezettségeinek.

Az SZDSZ-es képviselő közölte, a miniszterelnöktől, az igazságügyi és rendészeti, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől választ vár arra, mit tesznek a Kenedi-bizottság által kezdeményezett, a titkosszolgálati múlt kezelésére vonatkozó törvényjavaslat megszületésének ügyében. Gulyás József szerint a kormány még a nyári parlamenti ülésszak alatt be tudja nyújtani az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, és már ősszel megszülethet a szükséges szabályozás.

A politikus kitért arra is, hogy hétfőn az Országgyűlés döntött az úgynevezett árnyék-titkosszolgálati botrány körülményeit vizsgáló bizottságról. (Az MDF-frakció megszűnése miatt 12-ről 10-re csökkentették a testület létszámát). Hozzátette: tavaly év végén már létrehozták a bizottságot, de akkor a két nagy frakció és az MDF azzal „szabotálta” a testület munkáját, hogy abba nem delegált tagokat. A képviselő reményét fejezte ki, hogy ezután valamennyi frakció részt vesz a testület munkájában.

Ez azért is indokolt, mert a héten derült ki, az ügyben Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert is meghallgatja az ügyészség. A képviselő egyébként példátlannak nevezte, hogy a Szilvásy György meghallgatásáról szóló információ valószínűleg az ügyészségről szivárgott ki, ezért az esetet kivizsgálására kérte a legfőbb ügyészt