Gulág-megemlékezés Budapesten

A szovjet források szerint is 540 ezer magyar állampolgár került a Szovjetunióba, de az elhurcoltak valódi száma meghaladhatja a 600 ezres számot, mondta a Gulagról való visszatérés 56. évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésen Stark Tamás történész.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa szerint az elhurcoltaknak csak körülbelül kétharmada térhetett vissza, ami azt jelenti, hogy 200 ezren meghaltak a szovjet kényszermunkatáborban.

Az elhurcoltak legnagyobb része civil volt, többségüket Budapestről hurcolták el, több százezren voltak azok is, akik katonaként estek fogságba, zömmel a hadműveletek végén, de velük is úgy bántak, mint a kényszermunkásokkal. Az elhurcoltak harmadik csoportját a politikai elítéltek alkották.

A történész szerint mivel a kényszermunka a kommunista gazdaság szerves része, a magyar kényszermunkások nem a háború, hanem a kommunizmus áldozatai. A legnagyobb csapás a kényszermunkásokra azonban nem az éhezés, vagy a kegyetlen munka volt, hanem a visszatérés, mert a foglyok arra gondoltak, hogy ha hazatérnek, egy szabad országba kerülnek, amely demokráciát épít. De szembesülniük kellett azzal, hogy az a Magyarország, ahova megérkeztek, nem sokban különbözik attól a Szovjetuniótól, ahonnan visszatértek szülőföldjükre.

Stark Tamás felhívta a figyelmet arra: sosem szabad megfeledkezni róluk. A legfontosabb az, hogy beszéljünk róluk, nem szabad hagyni, hogy a kényszermunkások történetét kiradírozzák a történelemkönyvekből - mondta.

Rogán is emlékezett

Bár a szovjet kényszermunkatáborok ma már nem léteznek, a Gulag szelleme mégsem tűnt el azok megszűnésével - mondta Rogán Antal a megemlékezésen. Az V. kerület fideszes polgármestere kifejtette: a Gulag kifejezés - amelynek jelentése Javító Munkatáborok Főigazgatósága - magában hordoz egy elvet, amelyet a XX. században a kommunisták vezettek be, és amely úgy hangzik: a győztes dolga megjavítani a legyőzötteket, átnevelni azokat, akik nem a hatalom feltétlen hívei. Szerinte a Gulaghoz az embertelenség, a kíméletlenség, a hatalommal való visszaélés, az elhallgatás és a hazugság fogalmai társíthatók. Mint mondta: a Gulag szelleme nem tűnt el azok megszűnésével. A szellemnek ugyanis vannak örökösei. Azok, akik "elveszik a gyerekektől az étkezési támogatást, a falusi emberektől az iskolát, a postát, a fogyatékosoktól az állami támogatást és eközben a legnagyobb őszinteségnek próbálják feltüntetni a rendszerváltás utáni politikai időszak legnagyobb hazugságát. Átnevelni az országot: ez mozog azok fejében, akik ezt a politikát csinálják".

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.