A miniszter emlékeztetett rá: Guantánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek. Megjegyezte: részben szövetségesi kötelezettség, "de alapvetően humanitárius küldetés, hogy befogadjunk egy olyan embert, akit a saját hazájába nem lehet visszavinni".

A miniszter elmondta: a magyar kormány "előzetes szűrés alapján" három személyt választott ki, akiknek - ahogy fogalmazott - "mélységében is tanulmányoztuk életrajzát, illetve amit lehet róla tudni". Hozzátette: olyan embert kerestek, aki konkrét harcokban nem vett részt, aki ellen sehol a világon nem folyik büntetőeljárás, és aki nem sérült pszichésen, tehát képes lehet a beilleszkedésre. "Azt tudom mondani, hogy az előzetes adatok, illetve egy kis helyszíni tanulmányozás alapján körvonalazódni látszik az a személy, aki mellett a magyar kormány elkötelezi magát" - jelentette ki a miniszter.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ezek szerint kiválasztották a foglyot, azt válaszolta: "tulajdonképpen folyamatban van, hogy ki a személy, végleges döntés akkor fog születni, hogyha a személy mellé rendelhető az a beilleszkedési program, amely esélyt ad neki a Magyarországon való újrakezdéshez".

Bajnai Gordon kormányfő szeptember 16-án jelentette be, hogy Magyarország befogad egy guantánamói foglyot, valószínűleg egy palesztin állampolgárt. Mint mondta, a kormány "hosszú mérlegelés, alapos megfontolás, gondos előkészítés, alapos tárgyalások" után döntött arról, hogy Magyarország részt vesz a guantánamói fogolytábor bezárását és a foglyok társadalmi beilleszkedését elősegítő nemzetközi programban azzal, hogy - több más szövetséges országhoz hasonlóan - befogad egy volt guantánamói foglyot.

Juhász Gábor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter két nappal később az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága rendkívüli zárt ülése után azt mondta: zajlik a Magyarországra érkező guantánamói fogvatartott kiválasztása a szóba jöhető három ember közül.

A tárca nélküli miniszter már akkor jelezte: a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészültét követő öt-hét napon belül újraminősíti a jelenleg húsz évre titkosított információkat, hogy amit lehet, nyilvánosságra lehessen hozni a befogadásról.

Szollár Domokos kormányszóvivő az ügy részleteire kitérve korábban elmondta: a férfi várhatóan az idei év utolsó negyedévében, vagyis októberben, novemberben vagy decemberben érkezik az országba. Az integrációs program első szakaszában a volt fogoly nem hagyhatja el az országot, sőt konkrét tartózkodási helyet jelölnek ki a számára. Mint mondta, a férfi befogadott státuszba kerül, amelynek a viselkedési szabályait be kell tartania. A programban megpróbálnak a képzettségének megfelelő munkát találni számára, tanulni fog magyarul, és a lakhatását is biztosítja a kormány - tette hozzá.

Mint mondta: a nyilvánossággal nem tudják megosztani, kik döntenek arról, hogy az amerikaiak listájáról kit válasszanak ki. "Ez nem kizárólag az NBH feladata lesz, az ügybe még többen is belefolynak majd" - mondta, hozzátéve: a listáról csakis azt követően választhatnak, ha már a befogadásra kijelölt személy teljes múltját behatóan megismerték.

Guantánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek; a foglyok többsége arab ország állampolgára. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzásnak minősülnek. Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a katonai börtön egy éven belüli bezárását. A foglyok befogadásáról néhány héttel később több európai országgal, így Magyarországgal is tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok, és már több állam jelezte, hogy befogad néhány foglyot.