Elfogadta hétfőn az alaptörvény ötödik módosítását a parlamenti kétharmad. E szerint nem lehet ügyeket elvonni a jogszabályok szerint illetékes bíróságoktól, ugyanakkor változnak az egyházzá nyilvánítás szabályai, és sugározhatnak majd politikai hirdetéseket a kereskedelmi médiumok. Az alkotmány nem tartalmazza majd azt a rendelkezést sem, amely lehetővé teszi különadó kivetését, ha például az Európai Unió Bírósága pénzbüntetéssel sújtja az államot. A módosítás lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását, emellett rövidebb határidőt állapít meg az Alkotmánybíróság (AB) számára, ha bírói kezdeményezés alapján folytat eljárást.

A mostani változtatással a kormány egyértelműen a nemzetközi bírálatokra reagált: uniós fórumok és a Velencei Bizottság is több alkalommal kifogásolta a kabinet jogalkotási tevékenységét – magát az alkotmányozási folyamatot is –, illetve a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének részleges felszámolását, beleértve a bíróságok és a közszolgálati média függetlenségének csorbítását, valamint az AB hatásköreinek megnyirbálását.

Az Európai Bizottság észrevételei alapján végül konkrét lépésekre szánta el magát a kormány, hiszen ez a testület akár kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet Magyarország ellen. Így már júniusban beterjesztettek egy javaslatot, amely szerint kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezéséről szóló pont, illetve a hazai vagy nemzetközi bírósági döntésekből fakadó fizetési kötelezettség miatti különadó kivetésének lehetősége. A harmadik kifogást viszont akkor nem fogadták el, így maradt volna a választási kampányt korlátozó passzus: politikai hirdetést csak a közszolgálati rádió és televízió tehet közzé.

A kormány néhány hete viszont újabb javaslattal állt elő, és további engedményeket tett. E körbe tartozik, hogy az alaptörvényből kikerül a „vallási közösség” fogalma, és már nem a parlament dönt arról, hogy mely közösséget nyilvánítja egyháznak. Ám a „bevett egyházak” körét – amelyekkel az állam együttműködik, s például adókedvezményekkel is támogatni kíván – változatlanul az országgyűlés határozza meg.

Hasonlóképpen felemás döntés született a választási kampány ügyében is. Vagyis: a kereskedelmi rádiók és tévék sugározhatnak ugyan politikai hirdetést, de csak a közszolgálati médiával azonos feltételek mellett. A választási eljárási törvény pedig előírja, hogy ott ilyen reklámot az országos listát állító pártok számára csak ingyen – és azonos feltételek mellett – tehetnek közzé. Kérdéses persze, hogy lesz-e olyan üzleti alapon működő médiavállalkozás, amely térítés nélkül biztosít műsoridőt a politikai szervezeteknek.

A 2012 januárjában hatályba lépett alkotmányról korábban még úgy nyilatkoztak, hogy azt gránitba vésték, ám az első kisebb korrekcióra alig néhány hónapot kellett várni. Tavaly még kétszer nyúltak hozzá az alaptörvényhez, majd idén februárban következett a negyedik, igencsak terjedelmes módosítócsomag, amely tulajdonképpen az AB tavaly decemberi határozatára adott sajátos választ. A testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek több pontját, amelyek nagyobb részét azonban a parlament az alkotmány törzsszövegébe emelt át.

Az alaptörvény első módosítását egyébként éppen az átmeneti rendelkezések körüli vita váltotta ki, amit az ombudsman az AB előtt meg is támadott. A parlament tavaly tavasszal kimondta, hogy az átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezik, s ugyanakkor – uniós nyomásra – törölték a jegybank és a PSZÁF összevonásáról szóló pontot. Szeptemberben az alaptörvénybe – illetve annak átmeneti rendelkezései közé – került a vitatott és sokak szerint alkotmányellenes választási regisztráció, decemberben pedig sarkalatossá nyilvánították az akkor még meg sem született földtörvényt.

Miután az AB az átmeneti rendelkezések közül a nem átmenetinek szánt szabályokat megsemmisítette, jött a negyedik módosítás. Ezzel a testület által kifogásolt rendelkezések nagy részét – többek között a bírósági ügyek áthelyezésének lehetőségét, a felekezetek közötti, politikai alapú megkülönböztetést, a választási kampányt korlátozó passzust, a diákok röghöz kötését – alkotmányos rangra emelték, és így megfosztották a bírákat attól a lehetőségtől, hogy újabb normakontrollt végezzenek. De a kormánytöbbség legalább az AB választási regisztrációt kifogásoló döntését nem vitatta, bár e mögött is politikai megfontolások állnak: a feliratkozás bevezetése a Fidesznek sem használt volna.