Összegyűjtötték földügyben Gőgösék az aláírásokat
A szocialista politikus a népszavazási kérdést magánszemélyként nyújtotta be. A kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" A Kúria február 23-án úgy döntött, a kérdésben lehet népszavazást tartani. Gőgös Zoltán február 29-étől gyűjthette az aláírásokat kezdeményezéséhez június 28-áig.
Gőgös egy kérdésre válaszolva elmondta: nem küld delegáltakat az aláírások számlálására, mert - mint fogalmazott - "első körben megbízunk a hivatalban". Véleménye szerint az aláírásgyűjtéshez hasonló széles körű összefogásra van szükség ahhoz, hogy a Fideszt 2018-ban le lehessen váltani.
Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy az állami termőföldvagyon 2 millió hektár. Ennek 10 százalékát, 200 ezer hektárt adtak el, a szántóterületek nem egészen felét. Ugyanakkor az erdő is a földvagyon része - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: egy eredményes népszavazás után törvényt kell alkotni a még el nem adott állami földek értékesítésének tilalmáról, és a népszavazás felhatalmazást adhat a már értékesített területek visszavételére is.
Molnár Gyula, az MSZP hévégén megválasztott elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: az aláírások leadása az elmúlt 6 év legfontosabb szimbolikus eseménye, mert a közjogi rendszer átalakítása óta először sikerülhet az, hogy "valódi társadalmi összefogással ki lehet kényszeríteni egy döntés megváltoztatását ettől a hatalomtól".
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szimbolikusnak nevezte azt, amit a Fidesz-kormány a magyar vidékkel csinál: a privatizációs folyamatot nem leállította, hanem felpörgette, és "az utolsó értékeket próbálta meg kijátszani a baráti körnek". Az LMP nem fog és nem akar mandátumokért együttműködni, de "ügyekért, a magyar földért, vidékért, agráriumért, magyar emberekért bármikor együttműködünk" - hangsúlyozta.
Az összegyűjtött íveket Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vette át Gőgös Zoltántól. Az NVI elnöke az MTI-nek elmondta: az íveket kedden szkenneléssel megszámlálják, majd elzárják, és hétfőn kezdik meg az aláírások tételes ellenőrzését. Az íveken lévő személyes adatok ellenőrzését 24 munkatárs 12 számítógépen végzi: összevetik az íveken szereplő adatokat a központi névjegyzékkel. A program kimutatja, ha valaki többször is aláírta az ívet. Ezek az aláírások csak egynek számítanak. Az aláírások ellenőrzésére 60 napja van az NVI-nek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) keddre befejezte a Kész Zoltán független országgyűlési képviselő által a bérplafonról szóló népszavazáshoz összegyűjtött aláírások ellenőrzését, jelenleg az utóellenőrzést végzik - mondta Pálffy Ilona NVI-elnök az MTI-nek kedden. A Kész Zoltán által benyújtott és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?" Az NVI június 6-án kezdte ellenőrizni a benyújtott aláírásokat. Az íveken lévő személyes adatokat összevetették a központi névjegyzékben szereplőkkel. A program kimutatta, ha valaki többször is aláírta az ívet. ezek az aláírások csak egynek számítanak. Pálffy Ilona elmondta: Kész Zoltán 19 785 ívet adott le. közülük 15 548-at ellenőriztek. Megjegyezte: mivel a kezdeményező maga is jelezte, hogy nem gyűjtött össze kétszázezer aláírást - amikor az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást - az ellenőrzést addig folytatták, amíg megállapítható volt, hogy a kezdeményező biztosan összegyűjtött százezer érvényes ajánlást. Ha ugyanis az érvényes aláírások száma meghaladja a százezret, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást. Az NVI elnöke elmondta: az ellenőrzött íveken 106 ezer 234 érvényes aláírást találtak, és volt 19 657 érvénytelen is.
