Az új települési adó bevezetésére vonatkozó javaslatot ma fogadta el a képviselő-testület. A részleteket tartalmazó rendelettervezetet a következő ülésen tárgyalják. Az új közteher mértéke várhatóan független lesz az ingatlan értékétől, átalányadóként minden kötelezett évi 500000 forintot fizetne. Az összeget úgy kívánják meghatározni, hogy elégséges visszatartó erővel bírjon.

Az új adót azoknak a magánszemélyeknek kell megfizetniük, akik az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatában előírtaktól eltérően építik meg házukat, megbontva ezzel az adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát. Az adókivetés elsődleges célja a "jogkövető magatartás elősegítése, az egyéni érdekek – jogszabályok megismerésén és józan belátáson alapuló – alárendelése a közösségi céloknak". Az adóból származó bevétel a talajterhelési díjhoz hasonlatosan a Környezetvédelmi Alapba kerül, és városkép-megőrzési célokra fordítják. A rendelet a március 31-e után bejelentett építkezésre vonatkozna.

Az új települési adó megfizetése alól mindazok mentesülnek, akik főépítészi véleménnyel támasztják alá, hogy az általuk épített ház a helyi építési szabályzatban foglaltaknak maradéktalanul megfelel. Ha az építtető később eltér a bejelentett tervtől, illetve a szabályozástól, elveszíti mentességét. A települési adót mindaddig fizetni kell, amíg a tulajdonos be nem szerzi az elvárt állapotot igazoló főépítészi véleményt. Ha a szabályoknak nem megfelelő épületet átépíti tulajdonosa, akkor a következő évben mentesül az adófizetés alól.

Mint ismeretes, az építési törvény tavalyi módosítása értelmében a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek építése esetén az építtetőnek elég a kivitelezés megkezdése előtt 15 nappal bejelentenie szándékát a jegyzőnél. A helyi építésügyi szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek beépíthetőségét, az építési magasságot, a szabályozási vonalat és a beépítés módját kell figyelembe venni, míg az épületek számára, formájára, a lakásszámra, színezésére, gépkocsi elhelyezésére, az épület hosszára, stb. vonatkozó előírásokat nem. A III. kerületi önkormányzat ezért attól tart, hogy a ellenőrizhetetlenné válik a lakásszám, többek között nem tartják be a zöldfelületi minimumot, a parkolási előírásokat, a lakófunkcióra vonatkozó korlátozásokat.

Az építésügyi törvény tavaly decemberi módosításával a kormány csökkenteni kívánta az otthonteremtők adminisztrációs terheit és költségeit, csakhogy az építészek és az építésügyi szakemberek nem bíznak sem az építtetők ízlésében, sem önkéntes jogkövető magatartásukban. A Magyar Építészkamara már korábban tiltakozott a változás ellen.

A jegyző nem vizsgálhatja a tervek tartalmát. Az építési tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti, de a helyi építési szabályzat előírásait ők sem kérhetik számon az építtetőn. A használatbavételi engedélyt viszont a jegyző adja ki, de csak az épület felépítését igazolhatja. A III. kerületi önkormányzat válaszul bevetette egyetlen szabályozó eszközét, az adót.