A Gallup március harmadik hetében végzett felmérése szerint a kérdezettek 66 százaléka vesz majd részt biztosan a választáson, de csak 56 százalékuk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap: a korábbi tapasztalatok alapján a valós részvételi arány a két érték között várható.

A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya 45 százalékos, az MSZP és a Jobbik iránti preferenciáját egyaránt 10-10 százalék nyilvánította ki. Az LMP-re a kérdezettek 3, az MDF-re 1 százaléka voksolna. A megkérdezettek 12 százaléka azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, a maradék 19 százalék pedig nem közölt pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ vagy nem tudom-mal válaszolt.

A Gallup vizsgálata szokatlanul magas "gravitációs hatást" érzékelt a várható győztes irányába. A legtöbb közvélemény-kutatás, amikor a biztos szavazó pártválasztókra közöl eredményeket, akkor a véleményüket nem megosztó válaszadók csoportjáról általában azt feltételezi, hogy a belső megoszlásuk nagy mértékben hasonlít a véleményüket közlő csoportéra. Az ily módon nyert - a rejtőzködő szavazók arányosan elosztó - eredményeket a táblázatunk második oszlopa tartalmazza.

Azonban ma nem csak a józan ész, de a vizsgálati adatok elemzése is azt mutatja, hogy nagyon kevés várható Fidesz szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, ám annál többen tesznek így a kisebb pártok szimpatizánsai közül. A Gallup más kérdések alapján kirajzolódó motivációk alapján a rejtőzködőket döntő többségben a Jobbikhoz és az MSZP-hez sorolta.

(A Jobbik szavazók a teljes népesség 26, az MSZP szavazók pedig az összes megkérdezett 39 százaléka szerint nem szívesen árulják el a szimpátiájukat másoknak. Ezt maguk a szimpatizánsok is megerősítik: a Jobbik szavazóinak 24 százaléka az MSZP szavazóinak pedig 42 százaléka vélte, hogy a saját táborukba tartozók nem feltétlenül szeretik kinyilvánítani a preferenciájukat mások számára.)

A Gallup számos olyan kérdést tett fel a kérdezetteknek, amelyek a rejtőzködő szavazók politikai preferenciáinak a megállapítását célozta. Ezek többváltozós elemzései nyomán állapítottuk meg a kérdéseket és döntési szabályokat, amelyek a preferenciájukat el nem áruló, ám a választáson állításuk szerint biztosan résztvevő választók párthoz sorolását meghatározta.

Az ily módon modellezett listás szavazati arányt a táblázatunk utolsó oszlopa tartalmazza. Eszerint a kampányfinis előtt a Fidesz a listás szavazatok 60 százalékát szerezheti meg, az MSZP 17százalékot, a Jobbik pedig 16-ot kaphat április 11-én. Az LMP eszerint a számítás szerint a bejutást jelentő 5 százalékos küszöb környékén helyezkedik el, míg az MDF-nek, még ha végül tud is budapesti listát állítani, a 2 százalékos eredményével meglehetősen kevés esélye mutatkozik a parlamenti küszöb megugrására.

Az LMP-re továbbra is jellemző a rendkívül alacsony ismertség, listavezetőjüket a szavazótáboron belül is a kérdezettek körülbelül fele tudta megnevezni (az összes megkérdezettnek mindössze 13 százaléka tudta megnevezni a párt listavezetőjét), és az LMP-vel kapcsolatos különböző kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel a potenciális rejtőzködő szavazókat próbáltuk feltérképezni, az emberek több mint fele egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani.

A Gallup 2010 március 18. és 22. között 1011 választópolgár megkérdezésével reprezentatív személyes kérdőíves vizsgálatot végzett az április 11-i választás kapcsán. A vizsgálatot 150 mintavételi ponton végezték. A vizsgálat eredményeit a mintavétel torzulásait kiküszöbölendő nem, kor, településtípus, régió, iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint súlyozták. A mintavételből fakadó hibahatár a teljes mintára vonatkoztatva legfeljebb +/- 3.2 százalék, a biztos szavazók esetében pedig +/- 4.4 százalék. A Gallup egy hét múlva, egy második felmérés alapján adja meg az általuk a választás általuk legvalószínűbbnek gondolt várható listás végeredményét.